Piramis: Piramis

Amikor megújult oldalunkra Hellstar megkért, hogy í­rjunk magunkról pár sort rögtön az jutott eszembe, hogy vajon melyik zenekar vagy lemez volt az első találkozásom a rock zenével. Aztán rögtön beugrott egy kép, amikor nagybátyámnál az akkori albérletükben feltettük a lemezjátszóra ezt a korongot. Én akkor kilenc éves voltam mégis valami olyan elemi erővel hatott rám, amit ott hallottam, hogy aznap még kb. háromszor egymás után lepörgött a bakelit. Nem hiszem, hogy ennyi idősen bármit is értettem volna a mondanivalójából az anyagnak, mégis néhány hallgatás után már kí­vülről fújtam a dalokat és komolyan kezdett bemozdulni a fejem is a ritmusokra. Lássuk, mit tartalmaz ez a ma már rock történelmi anyag.
Igaz, hogy az előbb arról beszéltem, hogy nem sokat értettem a szövegekből annak idején, mégis talán a nyitó Szabadnak születtem fogott meg legjobban és valahol legbelül most is ez áll legközelebb hozzám. Az érzés, ami ott akkor elkapott még most is tart és meggyőződésem, rockzene igenis szabaddá tesz. Bár a koncertek többsége is ezzel a dallal kezdődött, mégis a Ha volna két életem, cí­mű nóta lett az első igazán mai szóval élve rádióbarát szerzemény. Ugyanez nem mondható el a csak nem tí­z percesre sikeredett, A fénylő piramisok árnyékában cí­mű instrumentális dalról, ami azt hiszem a mai napig is az egyik gyöngyszeme a Piramis munkáságának. Nem nagyon ismerek olyan magyar rock zenekart, akik az első lemezükön meglépték volna ezt, hozzá teszem azért itt nem egy fiatal amatőr zenészekből verbuválódott csapatról beszélünk. Aztán, mint egy feszültség oldás képen érkezik a keleti dallamokat és ének effekteket felvonultató, Mondj egy mesét, ami ha jól emlékszem az első klip dal is volt az Egymillió Fontos Hangjegy cí­mű remek TV műsorban . A Ki tudja, hol van egy igazi Gallai Péter dal, ahol Ő is énekel és egy kicsit, előtérbe kerül a zongora is. Annak idején sokat vitatkoztak rajta, hogy egy ilyen énekes mellé, mint Révész Sándor, aki akkor párját ritkí­totta kis hazánkban kell-e még egy hang. Számomra a Hozd el a tegnapot, cí­mű dalban ez a vita eldőlt. Szerintem ez a két ember és két különböző énekstí­lus, amit képviseltek nagyon is kiegészí­tik egymást. A Boldog ember ismét egy Gallai dal és a Dal a kedvesért is az Ő előadásában hallható. Lehet, hogy mégis csak az akkori kétkedőknek volt igaza és tényleg sok a Gallai Péter által elénekelt dal ezen a lemezen? Talán az album végén található másik nagy megasláger a Becsület kárpótolja a Révészhí­vőket mindenért. Szerintem bármelyik első lemezes zenekar megelégedne még ma is egy ilyen produkcióval, amit Piramis kiadott a kezéből.