Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat
    • Adatkezelési szabályzat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

At Night I Fly: Mirror Maze

The Dark Element: Songs The Night Sings

Marillion: With Friends From The Orchestra

Lindemann: F & M

Peter Kovary & The Royal Rebels: Fly Forever

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

„Imádnám, ha az egyik Los Angeles-i zenekarommal eljutnánk Magyarországra”: Interjú Veress Mártonnal


#50: Rob Halford, Chicago, Keb’ Mo’, Bryan Adams, 'A Prog Rock Christmas'


Két frontcsaj, két teljesen külön világ: Delain, Arkona – Barba Negra, 2019. 11. 24.


Rifforgia közel két órában: Annihilator, Archer Nation – Barba Negra, 2019. 11. 21.


#49: Ringo Starr, Mike Zito, Ten Years After, Grateful Dead, Keith Jarrett

Hozzászólások

  • Demons & Wizards – Itt az első dal az új lemezről: Diabolic (1)
  • Judas Priest – Hamarosan elkezdik írni az új dalokat (8)
  • Aerosmith – Gyorsan fogynak a jegyek a budapesti koncertre (4)
  • Biff Byford – Dal- és klippremier: School Of Hard Knocks (2)
  • Annihilator – Klipen az Armed To The Teeth (1)
  • Guns N’ Roses – 2020 nyarán ismét Európában koncerteznek (4)
  • Black Veil Brides – Jövő nyáron a Budapest Parkban lépnek fel (x) (9)
  • Herflizett a Mikulás: Deep Purple, Monster Truck – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. 12. 09. (11)
  • Pink Floyd – Negyven éve jelent meg a ’The Wall’ (14)
  • Open Road Fest – 2020-ban ismét Alsóörs ad otthont a fesztiválnak (x) (7)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 3 felhasználó és 30 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • savafan
  • CsiGabiGa
  • Reckless

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- The Ferrymen: No Matter How Hard We Fall (dal)
- Allen / Lande: The Battle
- Pretty Maids: Serpentine (dal)
- Voyager: Brightstar (dal)
- Lacuna Coil: Black Anima

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Michael Schenker Fest: Revelation
- Myrath: Shehili
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory

karpatisz

- Sons Of Apollo: Goodbye Divinity (dal)
- Sons Of Apollo: Fall to Ascend (dal)
- Flying Colors: Third Degree
- At Night I Fly: Mirror Maze
- Slipknot: We Are Not Your Kind

Bigfoot

- Steve Hackett: Genesis Revisited Band & Orchestra Live
- Deep Purple: Live In Rome 2013
- Marillion: With Friends From the Orchestra
- Ten Years After: Naturally Live
- Mike Zito & Friends: Rock 'n' Roll A Tribute To Chuck Berry

Dzsó

- Opeth: In Cauda Venenum
- Stereophonics: Kind
- Flying Colors: Third Degree
- Ringo Starr: What's My Name
- Chris Rea: One Fine Day

Losonczi Péter

- Mayhem: Daemon
- Ray Alder: What the Water Wants
- Endseeker: The Harvest
- Eclipse: Paradigm
- Isole - Dystopia

Pálinkás András

- Iggy Pop: Free
- Tool: Fear Inoculum
- Depeche Mode: 101 live
- Metallica: Helping hands...Live & Acoustic At The Masonic
- White Ward: Love Exchange Failure (Dal)

Wardrum

- Hugh Laurie: Let Them Talk
- Hugh Laurie: Didn't it Rain
- Heilung: Futha
- Periphery: IV Hail Stan
- Steven Wilson: Hand.Cannot.Erase.

rune

- KoЯn: The Nothing
- Borknagar: True North
- Leprous: The Congregation
- Opeth: In Cauda Venenum
- Lacuna Coil: Black Anima  

Lacc

- Leprous: Pitfalls
- Opeth: In Cauda Venenum
- Tool: Fear Inoculum
- Flying Colors: Third Degree
- Nick Cave: Ghosteen

Mike

- Atlantean Kodex: The Course Of Empire
- Concilium: No Sanctuary (EP)
- The Offering: Home
- Crypt Sermon: Key Of Solomon (dal)
- Borknagar: True North

pokkornel

- Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
- Merzbow,Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discoverer
- William Duvall: One Alone
- Android: Édentől Keletre
- Krokofant, Ståle Storløkken, Ingebrigt Håker Flaten: Q

 

Új felhasználók

  • csefeco
  • Liverpool71
  • rakkatakka
  • Feri
  • Shazeen

Metalindex

Címlap

Roger Waters: Is This The Life We Really Want?

Bigfoot, 2017, május 29 - 06:42
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2017
Kiadó: 
Columbia Records
Weblap: 
www.rogerwaters.com
Stí­lus: 
progresszív rock
Származás: 
Nagy-Britannia
Zenészek: 

Roger Waters – ének, akusztikus gitár, basszusgitár
Nigel Godrich – billentyű, gitár, hangeffektusok, hangszerelés
Gus Seyffert – gitár, billentyű, basszusgitár
Jonathan Wilson –gitár, billentyű
Roger Joseph Manning, Jr. – billentyű
Lee Pardini – billentyű
Joey Waronker – dob
Jessica Wolfe – ének
Holly Laessig – ének

Dalcí­mek: 

01. When We Were Young
02. Déjà Vu
03. The Last Refugee
04. Picture That
05. Broken Bones
06. Is This the Life We Really Want?
07. Bird in a Gale
08. The Most Beautiful Girl In The World
09. Smell the Roses
10. Wait for Her
11. Oceans Apart
12. A Part of Me Died

Értékelés: 

Roger Waters sok gondot fordít albumainak felvételeire, ugyanis az ezt megelőző 1992-es ’Amused To Death’ öt, a legújabb darab pedig hét esztendeig készült. A huszonötéves várakozást – mely a két album között eltelt – nem is említettem, ugyanakkor az elmúlt években megszületett a francia forradalom ihlette ’Ca Ira’ című operája is. Sokat turnézott, különösen a ’The Wall’ színpadra állításával foglalatoskodott hosszú évekig, a körútról készült mozi sem lett egy hagyományos koncertfilm.

Nos, ahogy várható volt, hősünk ezúttal sem szórakoztat, ismét a világ gondjairól mondja el véleményét. Ha belegondolunk, már az album címe sem rózsaszín álmokat vetít előre. Háború utáni képeket vizionál, szembesíti hallgatóságát a legújabb kor történelmi bűneivel, ostorozza a taposómalom-szerű életet, néha meglehetős indulatosan. Íme, a Picture That pár sora:

Képzelj el egy bíróságot, rohadt törvények nélkül! / Képzelj el egy bordélyt, rohadt szajhák nélkül! / Képzelj el egy budit, a rohadt csatorna nélkül! / Képzelj el egy vezetőt, a rohadt agya nélkül!

Hát igen, mondhatni, Waters mester kiakadt, mint a sezlonrugó, de ezek az indulatok sem új keletűek nála, hiszen a ’The Wall’ szövegeiben sem kevés az indulat egyes helyeken. A sorok, a gondolatok ezen az lemezen is épp olyan súllyal bírnak, mint a zene.

Az előzetesen megismert három dalból kettő, a Déjá vu és a The Last Refugee fényében azt mondtam, a Pink Floyd vele készült utolsó lemezének, a ’The Final Cut’-nak a zenei világát viszi tovább. Aztán végighallgatva az egész albumot, visszaköszöntek az ’Animals’ és a ’The Wall’ egyes zenei motívumai is, a Smell The Roses zenei alapja például kísértetiesen emlékeztet a ’Meddle’ fő darabjának, a Echoesnak az egyik tételére. A fő zenei sodor mégis a ’The Final Cut’. Ezen is sok a halk, egy szál hangszeres rész, sok hangeffektussal vegyítve. Igaz, ez utóbbi a ’The Wall’-nak is sajátossága. Szóval, ezek a halk dalok egyik pillanatról a másikra nagyon bedurvulnak, a zenéből is érződnek az indulatok. Sokszor halljuk a rádiót, az információ-áradatot, mellyel az ember agyát mossák: lám, egy kis visszautalás az ’Amused To Death’ témájára! Néha monoton elektronikus alapok zakatolnak, hogy fokozzák a sokkhatást, többször megismételnek egy mondatot a háttérben, aztán hirtelen valami más, emészthetőbb témába vágnak bele. Ilyen meditatív módon zárul le az album, nem mondom, hogy megnyugtatóan. Egy-két nagy ívű dallam is visszaköszön, talán egy picit ilyenkor az ’Atom Heart Mother’ jöhet be a képbe.

Érdekes, a gitárnak nincs olyan nagy szerepe, pedig hárman is kezelik a hangszert. Csak kísér a háttérben, néha akusztikusan. Igaz, nem David Gilmournak hívják a hangszerest, és az is biztos, hogy nem szólna úgy, mint a régi szép időkben. Ha ezt az albumot összehasonlítjuk Gilmour tavalyelőtt megjelent lemezével, a ’Rattle That Lock’-kal, tiszta sor, hogy Waters viszi tovább a tradíciókat, ezen belül is inkább azoknak a lemezeknek a szellemét, melyeken egyértelmű volt a dominanciája. Még a borító is enyhén a ’The Wall’-ra hajaz.

Összegzés: 

Nem akart új irányokba kikacsintani, hozta a jól bevált formákat, de a legtöbben ezt vártuk tőle. Roger Waters mindig is azok közé tartozott, akik először mondani akarnak valamit, aztán szórakoztatnak, és nálam betalál ez a hozzáállás. Sokszor csak kántál az ének helyett, vagy kiabál. Jó, nem sikít, mint a Careful With That Axe Eugene-ben, és nem robban fel a Zabriskie Point villája a hegyoldalban. Szűnni nem akaró módon keresi az igazat egy igazságtalan, hazug világban már öt évtizede. A Fal csak nem akar leomlani, ő azonban a végsőkig kitart.

Dátum: 
2017. május 29
Pontszám: 
8
Szerző: 
Bigfoot
7.5
Értékelés: Nincs Átlag: 7.5 (2 votes)

Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 3913 olvasás

8 hozzászólás "Roger Waters: Is This The Life We Really Want?"

1. Majdnem Tökéletes

Beküldő: plutox. Beküldés időpontja: 2017, június 3 - 09:27.

Csak Gilmour bácsi gitárjátéka hiányzik.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. Hát ennél komolyabb kritikára

Beküldő: blsab. Beküldés időpontja: 2017, május 31 - 11:35.

Hát ennél komolyabb kritikára vártam volna... Nagy tudású a szerző, a világ egyik legemblematikusabb zenészének rég várt szólóalbuma mélyebb, strukturáltabb elemzést érdemelt volna. Én ezt nem tudnám persze megírni, de Bigfoot már többször bizonyított. De nem most

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. Hát ennél komolyabb kritikára

Beküldő: blsab. Beküldés időpontja: 2017, május 31 - 11:34.

Hát ennél komolyabb kritikára vártam volna... Nagy tudású a szerző, a világ egyik legemblematikusabb zenészének rég várt szólóalbuma mélyebb, strukturáltabb elemzést érdemelt volna. Én ezt nem tudnám persze megírni, de Bigfoot már többször bizonyított. De nem most

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

4. A lemezt még én sem

Beküldő: horty911. Beküldés időpontja: 2017, május 29 - 19:48.

A lemezt még én sem hallgattam, de az is tény, hogy a Fal és a The Final Cut lényegében Roger Waters albumok, Pink Floyd név alatt, na jó, nem 100%-ban, de azért vszínű több, mint 90-ben az ő keze van és ha az új lemez a fenti kettő bármelyikére, de akár pl az Animals-ra hajaz, akkor végül is csak a saját, jól bevált stílusát hozzá ismét, bár a 25 éves albumja teljesen más, mint az új, legalább is a 3 szám hallatán, de ezzel nincs is semmi gond. Várom, hogy meghallgassam végig és bízom benne, hogy láthatjuk őt élőben idehaza ;)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

5. Ez nekem a Final Cut

Beküldő: priest_judas. Beküldés időpontja: 2017, május 29 - 10:11.

Ez nekem a Final Cut lemezük-re hasonlít. Olyan, mintha Waters ugyanabból a sablontárból most egy másik lemezt rakott volna össze.
Ami nem baj, mert speciel nekem az a kedvencem tőlük.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Heavy képe

6. Kedves priest_judas Te

Beküldő: Heavy. Beküldés időpontja: 2017, május 29 - 19:03.

Kedves priest_judas Te mennyit hallgattad Mr Waters szólólemezeit: a Radio Chaost, a Pros and Cons of Hitchhikingot és mindenek koronáját az Amused to Deatht?

Rég túllépett a Final Cut-on, csak ezt az emberek akiknek csak a Pink Floyd mond vmit nem veszik észre.

(Bocsánat ha Te a kivétel vagy) :)

p.s. még nem hallottam a lemezt egészeben uh lehet h tévedek :)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

7. Kedves Heavy!

Beküldő: priest_judas. Beküldés időpontja: 2017, június 1 - 07:20.

Abban igazad van, hogy ezekből a lemezekből nem sokat hallottam. De ahhoz, hogy össze tudjam vele hasonlítani, lehet, hogy nem is szükséges a közbensőket meghallgatnom. A nagyfokú hasonlóságból két következtetést vontam le:

1. Minden fodrász egyféle hajat tud vágni.
2. Waters a Pink Floyd végére elég erőteljesen elnyomhatta zenésztársait.

Amit még egyszer hangsúlyoznék, számomra üdvözítendő, mert pont így tetszik. :) Pink Floyd azóta nem tud érdekelni, mióta nincs benne Waters.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

8. Azt még megígérem, hogy

Beküldő: priest_judas. Beküldés időpontja: 2017, június 1 - 07:22.

Azt még megígérem, hogy meghallgatom a többi szóló-lemezét is!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.