Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat
    • Adatkezelési szabályzat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

The Dark Element: Songs The Night Sings

Marillion: With Friends From The Orchestra

Lindemann: F & M

Peter Kovary & The Royal Rebels: Fly Forever

Eclipse: Paradigm

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

Varázslat 12 húrra, 2 művészre és 1300 nézőre: Tommy Emmanuel, Ripoff Raskolnikov – Barba Negra, 2019. 11. 10.


Kis csapat, nagy bajusszal: Mustasch, Motorjesus, Dynamite – Dürer Kert, 2019. 11. 17.


„Nem nehéz kifejezni magad gitárral”: Interjú Vinnie Moore-ral


A boldogság sötét oldala: Swallow The Sun, October Tide, Oceanwake – Dürer Kert, 2019. 11. 11.


Újszülöttnek minden vicc új: Scorpions – Budapest Sportaréna, 2019. 11. 18.

Hozzászólások

  • Kid Rock – Új lemezt készít (2)
  • Helloween – Jövőre a Budapest Arénába jönnek (26)
  • Aerosmith – Júliusban a Puskás Ferenc Stadionban ünnepelnek Steven Tylerék (x) (5)
  • Psychotic Waltz – Februárban jelenik meg a régóta várt ötödik nagylemez (3)
  • Female Metal Voices Tour – 12 női-frontos zenekar lép fel egy estén a Dürer Kertben vasárnap (3)
  • Heathen – Januárban érkezik a ’The Evolution Of Chaos’ évfordulós változata (1)
  • Demons & Wizards – Nyilvánossá tették végre az új album részleteit (1)
  • Arena – Új albummal és jubileumi turnéval jönnek Budapestre (2)
  • Aria – Nézd meg az új koncertfelvételüket! (1)
  • Scorpions – Tíz dal már készen van, jövő ősszel jön az új lemez (4)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 0 felhasználó és 15 vendég van a webhelyen.

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- The Ferrymen: No Matter How Hard We Fall (dal)
- Allen / Lande: The Battle
- Pretty Maids: Serpentine (dal)
- Voyager: Brightstar (dal)
- Lacuna Coil: Black Anima

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Michael Schenker Fest: Revelation
- Myrath: Shehili
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory

karpatisz

- At Night I Fly: Mirror Maze
- Sons Of Apollo: Goodbye Divinity (dal)
- Flying Colors: Third Degree
- The Dark Element: Songs The Night Sings
- Slipknot: We Are Not Your Kind

Bigfoot

- Steve Hackett: Genesis Revisited Band & Orchestra Live
- Deep Purple: Live In Rome 2013
- Marillion: With Friends From the Orchestra
- Ten Years After: Naturally Live
- Mike Zito & Friends: Rock 'n' Roll A Tribute To Chuck Berry

Dzsó

- Opeth: In Cauda Venenum
- Stereophonics: Kind
- Flying Colors: Third Degree
- Ringo Starr: What's My Name

- Chris Rea: One Fine Day

Losonczi Péter

- Mayhem: Daemon
- Ray Alder: What the Water Wants
- Endseeker: The Harvest
- Eclipse: Paradigm
- Isole - Dystopia

Pálinkás András

- Iggy Pop: Free
- Tool: Fear Inoculum
- Depeche Mode: 101 live
- Metallica: Helping hands...Live & Acoustic At The Masonic
- White Ward: Love Exchange Failure (Dal)

Wardrum

- Hugh Laurie: Let Them Talk
- Hugh Laurie: Didn't it Rain
- Heilung: Futha
- Periphery: IV Hail Stan
- Steven Wilson: Hand.Cannot.Erase.

rune

- KoЯn: The Nothing
- Borknagar: True North
- Leprous: The Congregation
- Opeth: In Cauda Venenum
- Lacuna Coil: Black Anima  

Lacc

- Leprous: Pitfalls
- Opeth: In Cauda Venenum
- Tool: Fear Inoculum
- Flying Colors: Third Degree
- Nick Cave: Ghosteen

Mike

- Atlantean Kodex: The Course Of Empire
- Concilium: No Sanctuary (EP)
- The Offering: Home
- Crypt Sermon: Key Of Solomon (dal)
- Borknagar: True North

pokkornel

- Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
- Merzbow,Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discoverer
- William Duvall: One Alone
- Android: Édentől Keletre
- Krokofant, Ståle Storløkken, Ingebrigt Håker Flaten: Q

 

Új felhasználók

  • csefeco
  • Liverpool71
  • rakkatakka
  • Feri
  • Shazeen

Metalindex

Címlap

Work Of Art: Framework

CsiGabiGa, 2014, október 21 - 10:26
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2014
Kiadó: 
Frontiers Records
Weblap: 
http://www.woa.se
Stí­lus: 
Dallamos rock
Származás: 
Svédország
Zenészek: 

Lars Säfsund - ének
Robert Säll - gitár, billentyű programok
Herman Furin - dob

Vendégzenészek:
Jonas Gröning - billentyűszólók
Andreas Passmark, Urban Danielsson, Henrik Linder, Per Björling, Jehad Hammad, Anders Rydholm - basszusgitár
Peter Bylin - ütőhangszerek
Johan Franzon - dob
Erik Lewander - gitár
Per Svensson - háttérvokál

Dalcí­mek: 

01. Time To Let Go
02. How Will I Know
03. Shout Till You Wake Up
04. Can't Let Go
05. How Do You Sleep At Night
06. Over The Line
07. The Machine
08. Hold On To Love
09. Natalie
10. The Turning Point
11. My Waking Dream

Értékelés: 

WOA. Van, akinek csak annyit jelent: vá, hű, azta! Metal-mániákusoknak egyértelműen a Wacken Open Air rövidítése jut eszébe róla. A dallamos rock szerelmeseinek meg a Work Of Art.

WOA! Fergie Frederiksen szelleme tovább él! Az idén januárban elhunyt énekes megajándékozott minket halála előtt még két zseniális szólóalbummal (melyeken többek között a Work Of Art tagjai is közreműködtek). De a legtöbbeknek azért mégis az ugrik be róla, hogy a Toto 1984-es ’Isolation’ albumának a hangja volt. Akkoriban persze nem is tudtam, ki ez a fantasztikus torok, hála a magyar kereskedelembe beszivárgott Dum-Dum India bakelit lemezeknek, melyek két lejátszás után már úgy sercegtek, mint a kétnapos borosta, de a bookletet helyettesítő belső papírtokot lespórolták belőle, így csak annyit tudtam, hogy a nagy áttörést hozó ’Toto IV’ után két évvel már nem Bobby Kimball a nagyhangú szpíker Lukács Pisti sportfogadási irodájában. Ez volt a Toto legAORosabb albuma, s bár az ezt követő Joseph Williams is hasonló cipőben tartotta a bandát, az már nem volt ugyanaz.

WOA! 2008-ban aztán egy Széll Robi (Robert Säll) nevű svéd iparos úgy döntött, feleleveníti kedvenc korszakát, és a '84-es Toto-zenének állít emlékművet Műalkotás néven. Olyan is volt, mint egy precízen, hangról hangra kidolgozott műalkotás. Lukács Pisti (Steve Lukather) minden gitárhúr rezdülésének, Pécsi Dávid (David Paich) minden billentyűk irányába intézett kézmozdulatának lemásolásával mégis tudott újat alkotni, a kétezres évekbe áthelyezve, modernre hangolva a húszéves muzsikát. Persze kellett ehhez találnia egy Fergie-hasonmást. Legalább hangilag. Lars Säfsund hangszíne ott van valahol, de mégsem teljesen ugyanaz. A trió harmadik tagja Herman Furin dobos. A multi-instru-mentalista Säll elméjében képes megszólaltatni az összes hangszert, de a valóságban inkább gitározik, illetve a programozott billentyűhangzásokat veszi fel otthoni stúdiójában. Basszusgitáron és a billentyűszólóknál svéd vendégmuzsikosokat alkalmaz. A sikerhez vivő buszra jókor, jó helyen szálltak fel, az AOR cseresznyevirágzásának újabb hajnalán. A 2011-es újabb anyag címe (Folyamatban) azt sugallta, hogy valami változás van kialakulóban, de nem sok különbséget fedeztem fel az első, nagy durranáshoz képest. Most megint eltelt három év, és Säll újra elővette stoplis cipőjét, hogy örömöt szerezzen a focimeccsekre fogadó rajongóknak.

WOA! A zene most is precízen kidolgozott, mint mindig. Szinte hangról hangra minden a helyén van. Éppen ettől túl mű számomra. Nem hagy teret az érzéseknek. Vagy legalábbis engem nem tud elkapni az az érzés, amit sugallni akar. És ha egy AOR lemez tizedik hallgatásra sem marad meg az emberben, akkor azzal komoly bajok vannak. Még a How Will I Know gitárlüktetése rázza fel az agyamat picit, mint egy rossz orvosság (Bad Medicine). A dalok szinte egy ritmusban száguldanak végig a lemezen, nem is marad utánuk más, csak egy hangfoszlány, mint a „Gerappá!” reklámban.

Akkor kezd izgalmasabbá válni az anyag, amikor néha belassítanak. A Shout Till You Wake Up közepes tempója lehetőséget ad végre egy kis érzelemre, egy kis igazi művészkedésre a sok iparosmunka között. A szóló felépítése színtiszta Toto, hangnem-transzponálásokkal, Paich-típusú zongoraszólókkal, akárha a 'Hydra'-ról került volna ide. Közben az ének továbblép a megkezdett úton a Joseph Williams lemezek irányába, mintha Säfsund hangja is williamsesebb lenne. Ettől lesz igazán különleges a dal, mintha Williams énekelne egy 'Hydra'-dalt (volt ilyen a 35 éves jubileumi koncerten). A Hold On To Love a másik fékezett habzású, azaz sebességű nóta, megint csak a Joseph Williams-korszakot idézi, olyan „majdnem-StopLovingYou” sláger. A videoklipes dal (Can't Let Go) már megint csakis és csupán a Toto-maníroktól érdekes, a dallam hiába tűnik izgalmasnak, elmerül a feledés mocsarában. Csak az a szóló marad meg, a totós lüktetésével. A Natalie egy gyönyörű lírának indul, bővítve a „Milyen Toto slágercímet válasszunk születendő leánygyermekünknek?” adattárat, el is férne egy ilyen ballada a lemezen, de aztán egy hirtelen váltással ez is begyorsul, és még egy viszonylag érdektelen gyors számmal „gazdagítja” a lemezt. Bár ennek legalább a refrénjére emlékszem utólag. Nem úgy, mint a nyitó  Time To Let Go dallamára, mert ott csak a Saga 'Behaviour' lemezén is  cikis egyszerűségű (Take A Chance) ritmus maradt meg. A My Waking Dream megint ezt a régi Saga-klasszikust juttatja eszembe, a You And The Night zongorakísérete, ami felvezeti ezt az I Will Remember-szerű balladát. Végre! A legvégén csak bepróbálkoztak egy líraival. És milyen jól tették!

Talán Säll túlvállalta magát. Besegített Fergie utolsó lemezébe is, és bár az első W.E.T. album egyértelműen az Eclipse-es Martensson teljesítménye volt, a másodikra már alaposan rágyúrt Säll is. Sőt bedolgozott Kiskénél a Place Vendomeba, Joe Lynn Turnernél a Sunstormba, írt dalokat a Giant és Issa lemezeire, a Lionville mindkét albumára, és persze ott a Kimball / Jamison album is. Vagy csak nem kellett volna létrehozni a W.E.T.-et (de!), mert Soto hangjával ez a stílus ezerszer izgalmasabb, mint a hol frederiksenes, hol williamses hangutánzó svéddel.

Összegzés: 

Ami a Work Of Art legnagyobb erénye (hogy visszahozza a '84-es Toto lemez és a korszak hangulatát), az egyben a legnagyobb hátránya is. Ennél nem több, s most már értem, hogy Luke miért lépett tovább egy lemez után. Ebből ennyi elég, a többi már csak „helybentopi”, ahogy a katonáságnál mondtuk. A Work Of Art nagy meglepetést és örömet hozott 2008-ban, de azóta csak ugyanazt a poént sütik el, immár harmadszor. És csak Hofi Géza poénjai voltak olyanok, amiken századszor is tudok röhögni.

Dátum: 
2014. október 21
Pontszám: 
6
Szerző: 
CsiGabiGa
4.38462
Értékelés: Nincs Átlag: 4.4 (13 votes)

Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 3208 olvasás

16 hozzászólás "Work Of Art: Framework"

1. Néhány dalban tényleg egy

Beküldő: kamikaze. Beküldés időpontja: 2014, október 25 - 09:19.

Néhány dalban tényleg egy kissé önismétlő a muzsika, és helyenként majdnem átcsap ,,nyálba", de ezekkel együtt is, már csak a kiváló hangszerelése megér egy 8-ast. Ehhez is kell tehetség, nem is kicsi. A kategóriáján belül ez bizony mí­ves anyag. Hangulat kell hozzá, de melyik zenéhez nem?

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. A pontozást nem kell túl

Beküldő: Lucky Steve. Beküldés időpontja: 2014, október 22 - 18:46.

A pontozást nem kell túl komolyan venni,számtalanszor előfordult,hogy 10 pontra értékelt lemez ,nem tetszett!Ez az album nekem tetszik!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. Sajnos még nem volt alkalmam

Beküldő: meszo. Beküldés időpontja: 2014, október 22 - 17:27.

Sajnos még nem volt alkalmam meghallgatni a teljes albumot, de az eddig csepegtetett részletek alapján tökéletesen egyetértek a szerzővel. Mesteri dalok és hangszerelések, csak épp már mindegyik szerepelt az első két albumon, amelyek egyébként nálam is nagy becsben tartott remekművek. Abszolút helyénvaló az önismétlés kifejezés, még ha alapvetően nagyszerű is a zene, ami megszólal. Ha valami, ez a nagy példaképekre sosem volt jellemző, na de majd márciusban meghallgathatjuk, hogy Ők hogy képzelték el a dalí­rást a 2010-es években!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

4. Nekem simán az év legjobb AOR

Beküldő: kozi. Beküldés időpontja: 2014, október 22 - 05:37.

Nekem simán az év legjobb AOR lemeze, a Seven mellett.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

5. Örülök, ha ennyi embernek

Beküldő: CsiGabiGa. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 19:34.

Örülök, ha ennyi embernek tetszik ez a zene. Nekem is tetszett a Work Of Art első két lemeze, ez nem tudott megfogni. A legfontosabb mondatot visszaidézem, amiért a 6-ost adtam:
"Ha egy AOR lemez tizedik hallgatásra sem marad meg az emberben, akkor azzal komoly bajok vannak."
Rajtam ez a lemez átment, mint a hasmenés, ezzel együtt mindig elmondom, hogy minden vélemény szubjektí­v, még az enyém is.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

6. ezt a minden vélemény

Beküldő: saszi. Beküldés időpontja: 2014, október 26 - 09:02.

ezt a minden vélemény szubjektí­v, még a tiéd is dolgot remélem viccnek szántad. Vagy úgy gondolod te jobban értesz mindenki másnál hozzá?

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

7. a további gyomorpanaszok elkerülése érdekében

Beküldő: Goo Goo Dolls. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 20:35.

A további gyomorpanaszok elkerülése érdekében kérlek, ne í­rj több AOR kritikát! Köszönöm!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

8. ezért kezdem nem szeretni ezt

Beküldő: dressed to kill. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 19:10.

ezért kezdem nem szeretni ezt az okdalt,hozzá nem értő "okostóbik" í­rnak kritikákat és még el is hiszik milyen jók,kicsit óvatosabban kellene

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
bogar képe

9. Egyszer ezt már próbáltam a

Beküldő: bogar. Beküldés időpontja: 2014, október 22 - 18:27.

Egyszer ezt már próbáltam a szerző tudomására hozni, de sértődés lett belőle. Annyira közhelyes és ostoba szóviccekben dúskálóak lettek a lemezkritikák, hogy az botrány.

Utálom azt, amikor azzal jönnek, hogy régen minden jobb volt, de a főszerkesztő váltás óta meredeken zuhan a szí­nvonal.

Hogy a lemezről is mondjak valamit. Nálam ez simán 8-9 pont.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
sziti képe

10. 8,5/10

Beküldő: sziti. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 14:13.

Szeretnék sok olyan AOR zenekart, amelyik ilyen szinten topog egyhelyben... Legalább 3-4 olyan nóta van itt, melyekről hasonszőrű zenekarok egész pályájuk során csak álmodoznak.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

11. megint egy értelmetlen kritika

Beküldő: Goo Goo Dolls. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 13:35.

Azért jó a zene, mert a föld legszubjektí­vebb dolga. Számomra ez a lemez az év AOR lemeze, sőt a H.E.A.T.-el és a Mr. Big-el versenyben van az év lemezéért is! Egyszerűen sokszor, mintha más bolygóról lennék, mint a kritikusok, mondjuk én hardcore aor fan vagyok, de komolyan nem értem, hogy lehet ezt a lemezt 6-osra értékelni. Ennek tükrében, kí­váncsi vagyok, milyen aor lemez jelent 9-est, vagy 10-est nálad?! Az aor nagyon speciális műfaj és nagyon kevesen értik és szeretik és még kevesebben csinálnak igazán jó aor lemezt, de a WOA-nak sikerült.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Jess.Thunder képe

12. Összenyálazta a lemez a

Beküldő: Jess.Thunder. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 12:47.

Összenyálazta a lemez a szobámat. A "rock" szót nyugodtan el lehet hagyni a stí­lus meghatározásból. Túl jószí­vű a 6 pont

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

13. Azt nem értem ha valaki nem

Beküldő: tarbela. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 14:01.

Azt nem értem ha valaki nem szereti ezt a stí­lust, akkor minek kell ilyen megjegyzéseket tennie. Én meg nem szeretem a trash metalt, mégsem teszek fikázó megjegyzéseket ha megjelenik egy lemez.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
queensryche999 képe

14. Kicsit túl lett tolva a

Beküldő: queensryche999. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 12:11.

Kicsit túl lett tolva a kritika. :P Sokan értékeljük a (belsős?) poénokat, de azon röhögök, hogy ebből egy fiatal srác nem nem mindent fog érteni. "Sportfogadási iroda? Milyen szpí­ker??" A magyar nevek meg minek? De mindegy, nem ezért í­rtam.
Nem értek egyet a 6 ponttal. Ha ez helybentopi akkor egy helyben topog az AOR szcéna 90%-a. Vannak bizonyos keretek, amik adottak. Szerintem ez a lemez, ha messze nem is tökéletes, 8 pontot simán hoz, amennyiben az In Progress 9-es.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

15. Gyenge kritika

Beküldő: tarbela. Beküldés időpontja: 2014, október 21 - 12:00.

Roppant gyenge kritika egy nagyszerű AOR (nem dallamos rock) lemezről! :(

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

16. Annyira nincs értelme egy

Beküldő: wingerfan. Beküldés időpontja: 2014, október 22 - 13:08.

Annyira nincs értelme egy lemezkritikai rovatnak...én szeretem ezt az oldalt....de ennek a rovatnak max annyi értelem van ,h jókat lehet vitatkozni...nyilvánvaló h mindenki másképp értékel egy albumot...a pontozásnak meg végképp semmi értelme....

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.