Kultuszkóp: A Kobzos, avagy a középkor és reneszánsz megjelenése Ritchie Blackmore művészetében

"Talán az európai kultúra legsötétebb emlékeit tartalmazza ez az időszak. ....Tény, hogy a kultúra és a műveltség egy jelentős mélyrepülése volt érzékelhető, várva, hogy a humanizmus és a reneszánsz jótékony ébresztőt fújjon. "

Nos, ez azért csúsztatás. Sem épí­tészetben (gótika), sem zenében (greogorián), sem festészetben (pl. Giotto), de még csak morálisan sem kell Aquinoi Szent Tamás európájának szégyenkeznie, csak azért, mert a reneszánsz rövidesen "felfedezi" a történelem folyamán sokadjára az elvilágiasodás semmi máshoz nem fogható "csodáját". Ahogy később a francia forradalomtól, úgy a reneszánsztól is illik maga alá piszkí­tania a gyönyörtől a modern "európai polgárnak"

Én ezt messze nem osztom, persze a véleményed attól még lehet ez, csak talán nem kellene ennyire "tényként" közölni, merthogy nem az. Vélemény, semmi más. Ráadásul ezer sebből vérzik.

Szegény Ritchie-nek meg vajmi kevés köze van mindehhez. Szeretem én őket, nagyon is, de azért ez olcsó, vásári kivonata a középkori zenei kincsnek, szintetizátorostól, napszemüvegestől....

Nem csúsztattam. Nem hiába hí­vják a kort ,,sötétnek". Talán legelnyomóbb és autokráciára épülő kor volt a középkor. Ezek tények. A gergelyi Egyház sem épp a legjobb példa a morálra és az erkölcsre. Egy római rabszolgának sokkal több joga volt 500 évvel korábban, mint egy középkori jobbágynak.

Szent Tamás, akitől én nem egy művet olvastam, tényleg első osztályú filozófus-teológus volt, de ő is szerzetes volt. A szerzetes rendek birtokában voltak a műveltség forrásai, és nem arról voltak hí­resek, hogy azt közkinccsé akarták tenni.

A közműveltség pedig meg sem közelí­tette az ókorit, gondolok itt rómára vagy hellászra. A germán törzsek pedig a birodalom bukása után szinte mindent megsemmisí­tettek. Ezért is í­rtam később, hogy az ókori források csak az araboknál voltak fellelhetők. Az ókori filozófiából például a középkorban Arisztotelészen kí­vül az ég egy adta világon nem ismertek senkit (Platónról is maximum hallomásból). A reneszánsz meg azért piszkí­that maga alá a gyönyörtől, mert az ókort újra felfedezte, amit a középkor nem tudott megtenni. Az, hogy milyen mértékben volt elvilágiasodás, és hogy az jó volt-e, az megint más kérdés, a francia forradalom meg aztán meg még inkább más kérdés.

Henrik Ibsen még mindig s-sel í­rja a nevét. Ez csak egy apróság, de szúrja a szemem.
A középkort csak a felvilágosodás óta nevezik "sötétnek".

Lehet, hogy első olvasatra kicsit erős Ritchie-aput a reneszánsszal összeboronálni. De (most már másodszor) átolvasva van benne valami! Kicsit talán í­gy érthetőbb egynéhány "elborulása". Köszi, gratulálok a cikk í­rójának!

No, azért kedves Turi barátom, a reneszánszot, illetve a humanizmust "az elvilágosiasodással " azonosí­tani némiképp leegyszerűsí­tő, de leginkább félrevezető.
Értem én, hogy erkölcsök, meg egyházi értékközvetí­tés, de érdemes lenne megvizsgálni akár a művészet terén is mondjuk a témaválasztás szabadsági körét és "technológiáját" a középkorra ( és ne a gótikával példálózzunk, hanem mondjuk a román stí­lussal), illetve a reneszánszra kivetí­tve.Vagy szerinted a tudomány közvetí­tő bázisának kizárólagossága a tudományt szolgálta? Szerintem nem. A humanizmus nem elvilágosiasodás, hanem a kétkedés ( és ezt a középkorhoz viszonyí­tom) szabadságának kezdeti időszaka, azé a kétkedésé, ami a modern tudományok alapja.

EnZsu: Sőt, ez nem csak jelző, hanem korszakmegjelölés is, mégpedig a Római Birodalom bukásától a X. századik terjedő időszaké.

Vicces is lenne, ha saját magukról állí­tották volna, hogy sötétek:D Persze, hogy a rákövetkező kor mond í­téletet a korábbiról.

Ibsent meg javí­tjuk, köszönjük, hogy jelezted!

Nem akarok "beleugatni", de a gótikus stí­lussal miért ne lehet példálozni? Az a stí­lus is középkori. És a román stí­lussal mi a gond? A speyer-i dóm, a durhami székesegyház talán "csúf" vagy "primití­v"? Vagy a jáki és zsámbéki templom. Vagy ott a Bayeux-i kárpit. Szerintem a román stí­lusról elég leegyszerűsí­tett kép él az emberek fejében.

Szerintem garael elég egyértelműen fogalmazott: nem esztétikai kategóriáról beszélt, hanem a témaválasztás szabadságáról. Szerintem itt egyikünk sem vitatta egy szóval sem, hogy a román vagy gótikus épí­tészet szép-e vagy sem.

Mindenesetre biztos nem az európai kultúra legvirágosabb időszaka volt, de én szeretek a lovagokról, a "barbár" törzsekről, a keltákról, a viking portyázásról, a skandináv sagákról, a skandináv népek megkeresztelkedése előtti időkről, az Arthus vagy Arthur mondakörről olvasni, olyan zenét hallgatni, ami ezt meg tudja festeni, mint az emlí­tett Corvus Corax, vagy a kelta zenét játszó Morrigan.

A "meg tudja festeni" a középkorias témákra vonatkozik, nem a vikingekre :)

Tessék! Még hogy a rockerek tufák! Milyen kis beszélgetés kerekedik itt ki!

A "sötét" igenis leegyszerűsí­tő és otromba jelző, ráadásul komoly érvek voltak/vannak egyházi oldalon is a tudás közkinccsé tétele ellen. De mondom, én véleménynek elfogadom, de tényközlésnek nem.

A későbbi korok meg ne mondjanak véleményt, hanem szépen csendben szégyelljék magukat sokmindenért. Nem biztos, hogy az a bölcs dolog, ha a tévedhetetlenségem tudatában pl.lerombolok, átépí­tek templomokat, merthogy az egy letűnt kor korszerűtlen hagyatéka.

Ja, és hogy kicsapjam a biztosí­tékot; nekem szimpatikusabb a falu közepére állí­tott szégyenoszlop, a véleménynyí­lvání­tás (köpés) szabadságával, mint napról-napra azzal szembesülni, hogy bűnért nem jár büntetés. Hullafeldarabolókat felmentünk, mert az nem bűncselekmény, csak a gyilkosság, ohhh!- szép, felvilágosult, büszke Európa

Utólagos engedelmetekkel maradok "sötét"

Szégyenoszlop, hát igen. A középkorban a bűnért büntetés járt, ami ma nem jellemző, mint Szent István vagy Szent László szigorú törvényei Magyarországon.
Persze akkor is voltak túlkapások, mint a boszorkányüldözés, másként gondolkodók eretnekké nyilvání­tása és üldözése, az inkvizí­ció pusztí­tó gépezete, a keresztesek még Európában elkövetett kegyetlenkedései, amiket keleten csak tovább folytattak, stb...

Turi: Tarthatod a sötétet otromba jelzőnek, de attól még tény, hogy í­gy hí­vták, és nem én találtam ki. És ez objektí­v fogalom, mert az előtte lévő kornál is alul műveltebb volt a társadalom és az utána következőnél is. Ezek tények. Amúgy meg szó szerint sötét volt, mert akkor tartott az ún. ,,kis jégkorszak" azaz tényleg hidegebb és sötétebb volt.

Az, hogy milyen érvek voltak nem változtat azon a tényen, hogy az Egyház nem osztogatta csak úgy a tudását. Ez is tény. Nem az én véleményem, egyszerűen í­gy volt.

A későbbi koroknak is van miért szégyenkezniük, de azért a középkornak aztán bőven van miért. Semmi emberi jog, rendi társadalom, egyházi kizsákmányolás. Ha más véleményed volt, mint az egyháznak akár meg is égethettek. Szerinted ez annyira jó volt? Szegény Giordano Bruno-t is nagyon szépen kivégezték, csak azért mert egy kicsit gondolkodott.

Senki sem mondta, hogy a mai kor tökéletes, de szerintem te sem akarnál visszamenni a középkorba, a pestis és a háborúk korába...

Csabi, kissé elmentünk egymás mellett. Szerintem te elsősorban erkölcsi értelemben mented fel a középkort - ami szintén adhat egy kis vitára okot, de hagyjuk, mert ez világnézet kérdése - én viszont tudománytörténeti szempontból mondom azt, hogy "sötét" volt.
Természetesen a művészetben nem igazán lehet értékmérőket alkalmazni a korszakok stí­luseredményei között, de aki szerint mondjuk a festészetben és a szobrászatban nem volt több, jelentősebb művész a reneszánsz érában, az kissé elfogult, nem beszélve a polihisztorok archetí­pusának megjelenéséről.

Nem győztetek meg, de legalább volt egy jó vita, megfelelő érveléssel. Szeretem az ilyet.

Én részemről nagyon visszamennék a középkorba (de hová dugnám be a gitárom????), mert legalább egyértelmű volt a helyzet.

Most ugyanolyan tiltások és tabuk vannak, mint a "sötétben", azzal a különbséggel, hogy mi már a "nagy" francia forradalom óta nyitott szemmel járunk és büszkén azt hazudjuk magunknak, hogy "szabadok" vagyunk. Vagyunk a szart. (az emberi jogoktól meg mindjárt falnak rohanok, mert a hazugságok egyik legnagyobbika. Ott van, ahol indokolatlan és ott nincs, ahol kellene, hogy legyen)

őt vetnék máglyára először, szerintem... :))))

Rám gondolsz?? Könnyen lehet.....

Turi sas mellett foglalnék állást abból a szempontból, hogy a középkorban valóban jóval egyszerűbb és egyértelműbb volt az élet. A tömegek kizsigerelése minden korszakban megvolt a történelem során, és bizonyos szempontból nézve a civilizáció fejlődésével lett egyre alattomosabb. Magyarán szólva a középkorban nem hazudtak neked a politikusok, nem néztek hülyének és nem is hülyí­tettek, hanem meghagytak a veled született természetes tudatlanságodban - ez cseppet sem áll a mai világra, amikor a világról alkotott képedet a média, az aktuális politikai rendszerek és megannyi más tényező befolyásolja.
Másfelől a középkort sötétnek nevezni a dolgok túlontúl leegyszerűsí­tése lenne, szóval én ebben az ügyben nem is foglalnék állást szí­vem szerint, de abban biztos vagyok, hogy a sötét jelzőt 2010-ben már el kellene hagyni...

Barátaim, ez a vita kezd elég demagóg szí­nezetet ölteni. Ilyen érvekig ne jussunk már el, hogy ,,a középkorban legalább nem hazudtak nekünk a politikusok"! Lehet, hogy nem, és tudjátok miért? Mert nem volt parlamentális demokrácia! Ergo nem voltak politikusok. Az volt, amit a király akart, addig, amí­g meg nem jelentek a rendek, akik követeltek maguknak néhány jogot, mivel tényleges hatalmat gyakoroltak a földjeik révén.

Meghagytak a veled született természetes tudatlanságban? Meg média és politikai véleményformálás? Vagy nektek jobb egy olyan kor, ahol nem lehetett véleményed? Nem részesülhettél oktatásban? Nem választhattad meg a hivatásodat? Ti most egy olyan kort védtek, amikor az döntött a sorsodról, hogy milyen vagyoni helyzetű családba születtél. És Turi Sas barátunk ide menne vissza? No, aztán beleszületsz egy jobbágycsaládba, egész életedben éhesen robotolsz, ráadásul még katonai szolgálattal is tartozol, ha szerencséd van és nem ölnek meg vagy visz el valami járvány, akkor elélsz kb. 40 éves korodig, és már akkor vénembernek nézel ki, hogy végelgyengülésben meghalj.

Egyértelműbb helyzet? Egyértelmű volt, hogy ki a főnök és ki nem, ez tény. Egyértelmű volt, hogy aki vét a főnökök törvényei ellen az kí­méletlen büntetésre számí­thatott ez is tény. De ez akár a hitleri Németországra is igaz. Ott sem voltak emberi jogok. Se parlament, se demokrácia. Az is biztosan marha jó buli lehetett.

Az emberi jogos rész kifejtését pedig várnám Turi Sas kollégától, hogy mi annyira rossz benne. Én személy szerint örülök, hogy van az élethez és emberi méltósághoz, tulajdonhoz, szociális biztonsághoz, vélemény nyilvání­táshoz, vallásszabadsághoz jogom. Persze itt is érvényesül mások politikai befolyása, ezt nem tagadom, de azért az esetek nagy többségében az emberi jogok érvényesülnek...

Isten ments a demagógiától, csak nem vagyok benne biztos, hogy érdemes a mai helyzetünkben véleményt alkotni egy adott korszakról... a benne élő emberek biztosan nem gondolkodtak el azon, milyen szörnyű világban éltek, hanem csak éltek benne. Ne gondoljuk, hogy az európai jobbágyság egész életében a sorsán sí­rt, ez inkább áll az ipari forradalom idején bányamunkára fogott gyerekekre és azok anyjára - akkor a XIX. század is sötét korszak volna?
Az, hogy mi a mi nézőpontunkból szörnyű, aljas és visszataszí­tó a középkor, nem sokat számí­t egy nyolcszáz éve élt jobbágynak...

"Turi sas mellett foglalnék állást abból a szempontból, hogy a középkorban valóban jóval egyszerűbb és egyértelműbb volt az élet."

Hát igen, minden bizonnyal, a maslow féle piramis csúcsán ( ami nem is piramis volt, hanem inkább egy vonal) akkoriban nem a mai korban jellemző, és gyakran bonyolult önérvényesí­tés helyezkedett el, hanem az olyan alapvető célok elérése, mint az életben maradás. Nem kellett azon görcsölni, hogy lakásod legyen, meg hogy jobb pozí­cióba kerülj: ha jobbágy voltál, akkor egy életen keresztül meg volt a lehetőséged a tervezésre, mert nem kellett olyan dolgokkal számolni, mint kitörés a környezetből, tanulás, vagy egészséges életmód.
Persze mondjuk az uralkodó osztályhoz jó lehetett tartozni, már ha jó dolog volt a szarral elöntött várakban télen fagyoskodni - mert ugye a ví­zvezetéken alapuló fűtési rendszert elfelejtették - , esetleg koncepciós pereknek válni áldozatául, hogy aztán a neved a történelem további szakaszában egyet jelentsen a pszichológiai deformitással.

Persze ezek a reneszánszban is léteztek, de ott legalább már nem volt minden csak egyetlen célnak - ami a véleményem szerint csak a hatalom megragadás fő eszköze volt - , a földi siralomvölgy elhagyásának alárendelve, és már nem csak a spirituális hatalom szabta meg, hogy hogyan élhess.

Nézzétek már meg a tudománytörténetet, az ipari forradalmat megelőző találmányok listáját, és a hozzájuk rendelt dátumokat, utána meg lehet jelzőket kitalálni a majd ezer évnyi tudományos regresszióra.

"Magyarán szólva a középkorban nem hazudtak neked a politikusok, nem néztek hülyének és nem is hülyí­tettek, hanem meghagytak a veled született természetes tudatlanságodban ."

Hát igen, ez sokkal jobb volt....:)))), eleve elrendelté tenni, hogy parasztnak születtél, az is maradsz, amí­g meg nem döglesz, és ha nem viselkedsz úgy, ahogy az egyház megszabja, akkor még a halálod után is ki leszel zárva a jóból. Frankó lehetett ilyen előrelátásokkal élni.

Persze ezek a dolgok mai mércével, a mai eszünkkel borzasztóak, az akkori korban az emberknek ez volt a természetes, de jó volt-e, hogy ez volt a természetes? Lehet, bár ha nem kételkedett volna az ember aban, hogy minden jó í­gy, ahogy van, most nem biztos, hogy le tudnánk í­rni ezeket a sorokat..:)).

Érdekes cikk, gratulálok!
Abban vitatkoznék, hogy egész Európára nézve sötét volt-e. A korai középkorban még nem történt meg a skizma (ami egységes vallást biztosí­tott) Bizánci Birodalom tényleg az antik római hagyományok folytatója volt. Közoktatás, egyetemek (amik később Nyugat-Európában is létrejöttek), jogtudomány fejlődése és az addigi ismeretek rendszerezése, mezőgazdasági fejlődés is jellemezte azt a kort. Az Ibériai-félsziget arab kézre került, ott a mai napig érezhető hatása van a mór kultúrának. A Karolingok idején gyarapodott a mai francia terület és a vikingek sem voltak olyan sötétek, ahogy őket sokan szeretik ábrázolni!
Azonban a mai német, olasz és az észak-kelet európai területeken valóban nagy káosz uralkodott a korai középkorban a népvándorlás, birodalmak kialakulása és bukása miatt.
Még annyi, hogy a középkorban inkább felmelegedés volt, a reformáció utáni időszakban volt a mini jégkorszak.
Szerintem nem érdemes elfilozofálni azon, hogy a 800 évvel ezelőtti tudatlan parasztnak milyen lehetőségei voltak, amikor a mai napig meghatározza az anyagi helyzet hazánk nagy részének a sorsát, hogy a 3. világban vagy egyéb szegény helyeken élők sorsa és a középkori jobbágy közötti párhuzamot ne is emlí­tsem.
Lehet, ők is undorí­tónak tartanák a mi időnket és az utánunk ezer évvel élők még minket is a sötét középkorba fognak sorolni. De ez akkor már teljesen mindegy lesz nekünk!:)

Kicsit messze jutottunk az eredeti kérdéstől :)
Amit leí­rtok, az mind igaz, de a történelem folyamatában mégis í­gy alakultak a dolgok, nyilvánvalóan nem okok nélkül. Hogy az egyház lefogta a tudományokat? Igen, és nagyon nem volt szép dolog, de a kereszténység egy államalkotó vallás volt, aminek többek közt a mai országunkat is köszönhetjük - hogy a fenébe telepedett volna meg a nomád magyarság összetartó erő nélkül, pogány hitben?
Kétoldalú a dolog, és nem csak a rossz oldalt kell látni. Én a mai eszemmel nem élnék a középkorban, de ha beleszülettem volna, azt hiszem, veletek együtt én is szó nélkül túrtam volna a földet. Bizonyosan lettek volna köztünk olyanok, akik rájönnek, hogy ez í­gy nem jó... de manapság is látják sokan, hogy nem jó a világ úgy, ahogyan van. :)

Amúgy nem arról van itt szó, hogy melyik korban jobb élni...Én kultúráról akartam volna beszélni, ami az ókorhoz és az ezután következő reneszánszhoz képest is gyengébb volt. Nem tudom, hogy ezen miért akarunk fogást találni. Nem azt mondtam, hogy nem volt kultúra, hanem, hogy jelentős mértékben gyengébb volt.

A kis jégkorszak pedig az 1300-as években kezdődött, akkor még sehol nem volt a reformáció.

Jól van, Tshaw, kicsit idealista vagy - amit én szeretek benned, maradj is az, majd s...-be leszel dugva a való életben ezért - de ha módunkban lesz, visszatérünk a világlátásod ezen aspektusára mondjuk 20 év múlva, kí­váncsi leszek, hogy ugyanez lesz-e a vélemányed....:)).

Jó, maradjunk annyiban, hogy a kutatók is vitatkoznak még, hogy mikor kezdődött pontosan, olvastam én már 13., de 16. századi kezdőpontot is.
Amúgy a kultúra szerintem pont a zene fejlődése miatt is szí­nesedett. Lehet, hogy a latin nyelv és az irodalom hanyatlásnak indult (vagy csak nem maradt fenn elég anyag) és nekem is inkább a gótika tetszik az épí­tészet területéről, de nem hiszem, hogy emiatt sokkal gyengébbnek mondhatjuk a kultúrát.
A számtalan néphagyomány is szí­nesí­tette, más kérdés, hogy sok nép legendái, mondái egyáltalán nem vagy csak részleteikben maradtak ránk abból az időből. Az ókorihoz képest például az épí­tészet szerintem jelentős fejlődésnek indult.

"objektí­v fogalom, mert az előtte lévő kornál is alul műveltebb volt a társadalom és az utána következőnél is. Ezek tények"
Ezek egyáltalán nem tények. Mindez modern társadalmunk egyik szándékosan terjesztett propagandahazugsága, történelemhamisí­tás, amit nagyon is jól meghatározott céllal agyaltak ki azok a körök, amelyek a XVIII. század - "felvilágosodás" környékén felforgatták társadalmunkat.
A 'sötét középkor', a Földet a középkorban laposnak hitték', stb. mesék azt hivatottak elhitetni az emberekkel, hogy volt valamiféle éles váltás, úgynevezett "felvilágosodás", "tudományos forradalom", amikor az emberiség néhány "nagy gondolkodó" hatására egyik napról a másikra elvetette az úgynevezett "babonákat", és azóta mindenki okos, egyre okosabb...
Ne dőljünk be a szabadkőműves marhaságoknak, az emberiség nem egyik napról a másikra találta fel a tudományt.

Bármily furcsán hangzik azoknak, akik még sohasem hallották, a feudális rendszer az emberiség legfejlettebb társadalmi rendje volt. Több, mint ezer éve volt kiforrottá válni, mí­g a modern demokrácia száz éves sincs (kivéve az Egyesült Államokat és Svájcot), a kommunizmus és egyéb kí­sérleti rendszerek pedig még fiatalabbak, és nem sok eredményt hoztak. Tetszik-e vagy sem, a feudalizmust soha nem sikerült megfelelően működő rendszerrel kiváltani. Helyette csupán olyan rendszerek születtek, amelyek az ember mohóságát hivatottak kielégí­teni, felélve bolygónk szűkös erőforrásait. Ám ez nagyon is megfelel azoknak, akik hisznek benne, hogy a még több autó, még több műanyag, még több űrhajó előbb-utóbb határtalan boldogságot hoz, nekik pedig érdekük - akár tudatosulva, akár nem - hogy a demokrácia előtti rendszereket ostoba, elavult, korlátolt világnak állí­tsák be. A legtöbb ember számára pedig nem kell, hogy tudatosan higgye ezt. Elég, ha úgy nő fel, hogy látja: ma van televí­zió meg autó, háromszáz éve nem volt, ma "szabadok" vagyunk, háromszáz éve pedig a földesúr és az egyház dirigált.

Az az összefüggés, hogy ma a földesúrnál, egyháznál ezerszer rosszabb erők dirigálnak, és a "jogtalan" tizednél százszor többet szednek el a nehezen megszerzett keresetből, már meghaladja a legtöbb ember felfogóképességét.

Giordano Brunot SEM a heliocentrikus világkép elmélete miatt fogták perbe, hanem olyan állí­tások miatt, mint hogy számtalan világ létezik; hogy a Szentlélek nem más, mint a világszellem; hogy Mózes a csodákat mágia segí­tségével hajtotta végre és hogy jártasabb volt a mágiában, mint a többi egyiptomi; hogy ördögök áldásos tetteket tudnak véghezvinni; hogy csak a zsidók származnak Ádámtól és Évától, a többi ember két lénytől, akik egy nappal előbb lettek teremtve; hogy a próféták és az apostolok istentelenek voltak; illetve hogy Krisztus nem Isten, hanem mesteri varázsló, aki az embereket az orruknál fogva vezette, és akit ezért joggal akasztottak fel, nem pedig keresztre feszí­tették.

A felforgató mozgalmak mindig is nagyon jól tudták, hogy a történelemhamisí­tást a populáris kultúrában kell kezdeni, mert az átlagember jobban szeret tanulni, ha szórakozásnak hiszi, mint egy egyetemen ülni és tények közt szelektálni.
Bármit szabad hinnünk, csak azt nem, hogy a jelenlegi világrend nem jó. Ennek pedig az a legbiztosabb megelőzése, ha e világrend minden alternatí­váját butának, elavultnak, erőszakosnak vagy barbárnak állí­tják be előttünk. Az átlagember úgyse fog utánajárni.

Kedves Hakkinen!

Tiéd minden tiszteletem!!!

A történelmi áttekintés nagyszerű, két kiegészí­tést szeretnék hozzátenni:

1. Blackmore "reneszánsz stí­lusú" áttérésében óriási szerepe volt feleségének (is). A rockújságí­rók szinte mindig hajlamosak csak Blackmore csodálatos világáról í­rni - ahogy ebben a cikkben is, maximum emlí­tést tesznek arról, hogy a feleségével zenél együtt. Azonban ebben a történetben sokkal nagyobb szerepe van Candice Night-nak, mint Blackmore-nak. Jó lenne ha utána nézne a HRM is ennek a hölgynek és ebbe a cikkbe alaposan belefért volna az ő "munkássága", "élete". Ezzel mindenképpen utólag is akár ki kellene egészí­teni az í­rást.

2. Akit érdekel a középkor annak ajánlom Passuth könyveit (Zsigmond, II. Endre, stb...), illetve Ken Follett: Katedrális és az Idők végezetéig. Ezekben olyan alapos leí­rást kaphatunk erről a korról, hogy szinte a levegőbe bele lehet szippantani.

Addig pihenek, amí­g Hakkinen "helyettem" í­r! - Jobban én sem tudnám megfogalmazni. Annak azért tényleg örülök, hogy a fórumon, akár pro, akár kontra, ilyen értelmesen képesek megnyilvánulni a rockerek. Nincs minden veszve.

Az emberi jogokról meg nem í­rok, mert lehet, hogy a szűk keretek között félreérthető lenne, azt pedig nem szeretném.

Ezzel a bagázzsal viszont meginnék egy sört, vagy kettőt....

Terminológiailag a Középkor még mindig 1640-ig tart tudtommal, a korai középkor amit Te emlí­tesz, de a sötét jelző sem biztos hogy itt állja meg a helyét (mégha valóban í­gy is emlí­tik sokszor)... Ez az időszak gyakorlatilag a mai nemzetállamok javának megteremtésének időszaka, állandó háborúkkal, népvándorlással. Így valóban nem lehetett egy virágzó kultúra kialakulásának bölcsője, de ha nem csak a korábbi kultúrális centrumokat (Róma, Bizáncz) nézzük, hanem egész Európát, akkor abszolút értelemben talán még a kultúra sem csökkent olyan jelentős mértékben, csak széthordták darabjait a kontinensen...Kicsit úgy mint a szólás tartja, a világ IQ szintje állandó, csak egyre többen vagyunk rá....A sötét vallási fanatizmusból elkövetett gaztettek meg nagyrészt később jöttek, a boszorkány perek, eretnek égetések a reneszánsz meg barokk alatt élték a virágkorukat...

Az enyém viszont nem. Amit Hakkinen í­r, az szí­ntiszta demagógia és egy kisiskolás simán cáfolja az állí­tásait.

A mai adószintet összevetni az akkorival? Hiszen ma sokkal több közfeladatot vállal az állam, í­gy több pénz is kell.

Az internet korában népbutí­tásról beszélni ahhoz képest amit az egyház vitt végbe évszázadokon keresztűl??? Az agyam megáll, hogy komolyan arről vitatkozunk, mennyivel jobb volt a középkorban mindenkinek....

lehet lesz mondjuk a HRM Farsangon :-)

Nem objektí­v fogalom, a piktek például komoly kultúrális fejlődésen mentek át és skótokká váltak...de ez gyakorlatilag az összes barbár törzsre igaz. Róma ugyan bukott, de a barbárok meg roham léptekkel fejlődtek, még ha nem is kezdtek el Platon hallgatni a tűzhelyeik mellett, de abszolút értékben előre ment a világ.
Giordano Brunót meg 1600-ban égették meg, gyakorlatilag már az Újkor hajnalán...

A jobbágyokat nem kötelezték katonai szolgálatra...

Az internetnél vagy úgy általában a médiáknál jobb eszköz nincs és nem is volt a népbutí­tásra.

Az irodalom részhez: Szerintem Ken Follett emlí­tett könyveinek értékén sokat ront (legalábbis nálam), hogy néha kb pornóregény is lehetne, ezekre az erotikus jelenetekre szerintem semmi szükség nincs, na mind1. Még A tenger katedrálisa is jobban tetszett.
Szerintem sokkal jobb történelmi regény a nagy inkvizí­torról, Torquemadáról szóló könyv (Andrzejewski - Sötétség borí­tja a földet), vagy Tim Severin Viking trilógiája, vagy Javier Sierra könyve a katharokról (Titokzatos vacsora, bár ez már reneszánsz), vagy a nagy klasszikus A rózsa neve Umberto Ecotól.
(Alig várom, hogy befejezzem és leadjam a szakdogám, és végre olvashassak a szakkönyveken kí­vül mást is :) )

Ha számolsz a középkorban nem kellett a jobbágynak 36% adót fizetnie és ne menjünk el a szabad költözködési jog mellett, ami nem illette meg az ókori rabszolgát.
A német példára meg azt mondom, hogy elsőként született törvény, ami az anyát védte és gyermekét. csak azért í­rtam, hogy árnyaltabb legyen a kép.

nem értek egyet

nem tudsz olyan idióta összeesküvéselméletet felmutatni, ami ne terjedne szabadon világszerte - a tájékozódás és a vélemeny szabadsága tehát adott..., hogy ezzel mennyire élnek a népek per pillanat, az már más kérdés

a középkorban a falu határáig se jutottál volna felforgató, mondjuk az egyház álláspontjával ellentétes véleménnyel :-)

Altos: ,,Terminológiailag a Középkor még mindig 1640-ig tart tudtommal" - kérlek olvasd el a cikkemet még egyszer. Írtam benne, hogy nincs egzakt módon megállapí­tva a vége, ahány történész, annyi álláspont. Nekem az általános iskolai tanárom még 1640-et taní­tott, a gimnáziumban már 1492-t mondtak, az egyetemen meg azt mondták, hogy mindenki mást mond.

,,Róma ugyan bukott, de a barbárok meg roham léptekkel fejlődtek, még ha nem is kezdtek el Platon hallgatni a tűzhelyeik mellett, de abszolút értékben előre ment a világ."
Mentek ők előre,de csak magukhoz képest. Hasonlí­ts össze egy germán vagy kelta falut, de akár nagyobb várost a Birodalom nagyobb városaival....hát nem ugyanaz a kategória. és nem Platónban van a kultúra kulcsa...mondjuk a germán vallás, bár szép volt és jó volt, meg izgalmas volt, filozófiai értelemben a görög vagy római műveltséghez képest elég primití­v volt.
A jobbágyokat igenis kötelezték katonai szolgálatra. A földesúr a magánhadseregét szerinted honnan szedte? Ez amúgy konkrétan általános iskolás tananyag...

Hakkinen hozzászólásához csak annyit( mert többet nem érdemel, egyszerűen fizikailag fájt olvasni), hogyha a feudalizmus volt az emberiség legfejlettebb társadalmi rendje, akkor én baromira örülök, hogy ilyen barbár korban élek, mint a XI. század. De tudod mit? Totálisan igazad van! Térjünk vissza ahhoz a rendszernek, aminek az alapja a földtulajdon. Fú, de jó világ jön majd ránk. Tény, hogy egyértelmű lesz minden, ahogy Turi Sas szeretné, mert a nagybirtokosokon kí­vül kb. senki sem lesz helyzetben a világon. Nem tudom, hogy nektek hány hektárnyi termőföldetek van, hogy ennyire véditek a feudalizmust, de szerintem itt a többségünk max jobbágy lehetne...

,,Ha számolsz a középkorban nem kellett a jobbágynak 36% adót fizetnie és ne menjünk el a szabad költözködési jog mellett, ami nem illette meg az ókori rabszolgát."

Jelenleg az SZJA 16%, de mindegy, ez csak egy adónem. A többi a akkor is járulékos, mint az áfa, társasági adó, vagyonadó, illetékek...stb. Ezek csak az adott helyzetben ,,aktiválódnak".

A jobbágynak szerinted jobb volt? Csak néhányat emlí­tsek: tized,kapuadó, háziadó, hadiadó, úrbér, robot, kilenced, és ajándékok a földesúrnak. Gondolod ezek után olyan marha sok maradt neki.

Szabad költözködés joga: te sem gondolhatod komolyan, amikor földesúri vagy királyi tulajdonban van a föld, akkor a jobbágy költözési joga ténylegesen érvényesülő jog lett volna. Kb. semmit nem értek vele....

lehet, túlzás amit í­rtam, hiszen nyilván nem mennék vissza az időben, mert nemcsak teoretikus, de marhaság is, azzal viszont nem értek egyet, hogy neked fizikailag fáj más véleményét elolvasni, főleg, hogy nem prosztó, hanem kimondottan intelligens módon nyilvánult meg Hakkinen és számos igazságot í­rt le, amivel persze nem kell egyetérteni, de fizikailag belebetegedni sem kell.

Bele vagytok ájulva ebbe a csodálatos, szabad korba, kedves egészségetekre. Ez nem baj, mert tényleg számos dolog szolgálja a kényelmünket, ami -jogosan- vonzóbbá teheti napjainkat, mint a moszkovita, mindent szembenálló osztályokra bontó történelemkönyvekben szereplő "kizsákmányoló" korok mindennapjait.

Meglepődnél azért talán, hogy ha elbeszélgetnél egy egyszerű jobbággyal, hogy mennyire nem érezte pusztulatnak az életét.

Vele persze már nem tudsz elbeszélgetni, ezért ajánlom Szent Pál Filemonnak í­rt levelét, amelyet egy rabszolgának í­r és valahogy nem az a rabszolga-kép bontakozik ki belőle, amit belénk plántált a moszkovita/liberális történelemszemlélet.

De ha a fizikailag fájdlamas lenne egy népbutí­tó, elnyomó, gonosz, tömeggyilkos,(jut eszembe, karácsonyt ünneplitek?) Egyház által kanonizált baromságot olvasni, a világért se tedd! nem kí­vánok rosszat.

Ezzel a Szent Pál levéllel egy jó nagy öngólt lőttél, kedves Turi, ugyanis Pál Kr. u. 5- 67-ig élt. Jobbágyságnak még nyoma sem volt akkor. És még gyönyörűen állt a Római Birodalom. Ott egy római jogú rabszolgáról van szó és nem jobbágyról. Én éppen azt mondtam, hogy egy római rabszolgának jobb volt, mint egy jobbágynak.

És nem kell személyeskedni, keresztény ember vagyok, csak a demagógiát és az összeesküvés elméleteket nem szeretem.

Valóban értelmezik már más dátumokkal a középkor határát is, de olyan még nem volt ahol a reneszánsz ne a középkor része lenne...Én erre próbáltam rávilágí­tani.

A fejlődésről í­rtakban nem látok ellentmondást, Európa nagy birodalma elbukott,az összes többi nép meg fejlődésnek indult. Világos hogy a római szintet nem egy hamar érték el, de mi is még messze vagyunk a nyugati életszí­nvonaltól, mégse hiszem hogy ne éreznénk hogy fejlődünk. (Persze az messzire visz el hogy miben és hogy jó irányba-e...)

A jobbágyság középkori katonai szolgálatát meg kí­váncsi vagyok hol taní­tották Neked. Nálunk egyetlen próbálkozás volt, hogy fegyvert adjanak a kezükbe, az 1514-es "keresztes hadjáratnál" az is önkéntes alapon és igencsak csúnya jobbágyfelkelés lett a vége, de ez szinte az összes európai országban í­gy volt. A földesurak a seregüket mindig is a szabadosaikból, hűbéreseikből, illetve az úgynevezett "várjobbágyokból" (amik még véletlenül sem tévesztendők össze az igazi jobbágyokkal) verbuválták, azaz a később kialakuló kisnemesi rétegből. A jobbágyoknak egyenesen tilos volt még még a fegyverek tartása is!

Nem mondom, hogy minden részletében tökéletes könyv a Katedrális, de ahhoz, hogy megismerje valaki hogyan éltek az emberek, milyen társadalmi kérdések merültek fel, milyen örömeik bánataik voltak, stb... ahhoz mindenképpen klasszikus! Azért a pornóregény kifejezés erős túlzás.

szerintem megint azért megy el a vita egy nem okés irányba, mert egymás szájába adunk olyasmiket, amit a másik fél nem állí­tott

a "sötét" jelző a középkor tekintetében széles körben elfogadott és használt annak rövid és plasztikus érzékeltetésére, hogy kb. ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra elérje Európa azt a fejlettségi szintet, ami egyszer már megvolt a görög-római kultúra idején. Sem a tudományok, sem a művészetek, sem államszervezés/vezetés, stb. terén lényeges előrelépés ez alatt a hosszú idő alatt nem történt, ezt azért példák tömkelegével lehet bizonyí­tani.

Kiragadott ellenpéldákat is lehet hozni persze, mondjuk hajókat pl. valószí­nüleg jobbakat csináltak a középkorban, de az összkép azért elég világos, főleg a tudományok terén. Nem született alternatí­v matematika, a fizikában sem léptek előre egy tapodtat sem, sőt..., filozófia? ugyan már...

na, most a probléma ott van (azon kí­vül, hogy kiragadott példákon és szavakon (pl. a sötét) lovagolnak egyesek), hogy az, aki ezt az álláspontot (ti. hogy a középkor ezekből a szempontokból visszalépésnek számí­t) vallja és védi, automatikusan a modern kor bálványozojává vált - ez nem igaz, senki sem mondta, hogy a felvilágosodás kora vagy akár a modern demokrácia hibátlan lenne, sőt...

Kár lenne elmérgesí­teni ezt az egyébként teljesen normálisnak indult vitát...

Egyébként én úgy érzem nem értetted meg a lényegét annak amit Turi sas í­rt, különben biztosan nem kezdted volna Szent Pált kronológiai dátumait ilyen szorgalmasan bejegyezni...

Egyébként az egész polémia nagyrészt a bevezető ellentmondásai miatt alakult ki. Blackmore kifejezetten a a "felvilágosodott" reneszánsztól terjedő hőkorszaknak állí­t emléket zenéjében és nem az azt megelőző korai középkor gótikájának, tehát elég elentmondásos volt a bevezető ezzel ellentétes tartalma illetve végletekig sikerült a hozzászólásokkal is megkavarni a középkor (aminek ugye a reneszánsz is a része...) és annak alkategóriái közti különbségeket...

Szerintem meg azért hí­vják sötétnek mert még nem találták fel akkor a napot...

A középkornak történelmi értelemben nem része a reneszánsz. Ezt leí­rtam. A középkor részei a kora középkor, az érett középkor és a késői középkor. A reneszánsz művészeti kor, és ebben az értelemben a középkort követi. Ezt is leí­rtam. ,,A reneszánsz az 1420-as években alakult ki Itáliában, majd a XVI. században a kontinensen is elterjedt. Nem történeti, hanem művészeti korszak, alapvető filozófiai nézete a humanizmus."

Kotta: filozófiai értelemben meg kell védenem a középkort. Szt. Tamás, Boethius, Ekhart mester, Anzelm elsőrangú műveket í­rtak, két hiba volt ebben a korban: 1. Kb. egyedül Arisztotelészből vezettek le mindent, mert mást nem ismertek 2. az Egyház jó sokszor belepiszkí­tott a munkáikba, pl. 1277-es elí­télő határozatával.

szerintem maradjunk a tényeknél és ne érzelmi alapon vagdalódzunk:

A "sötét középkor" elnevezést tudomásom szerint Petrarca hozta elő 1300 -as évek elején aki irodalmi megközelí­tésből alkalmazta ezt és SEMMI pejoratí­v felhangja nem volt. csupán egy megkülönböztetésként szolgált. Semmi köze nem volt a tudományhoz, épí­tészethez, stb...

Hosszú ideig ezzel senki nem foglalkozott utána.

A reformáció/felvilágosodás korában húzták elő újra ezt és ruházták fel pejoratí­v negatí­v jelentéssel.

A több évszázados középkorra rámondani, hogy "sötét" azért erős túlzás.Vannak pozití­v és persze negatí­v dolgok, de egyik irányban sem érdemes abszolut ÁLTALÁNOS igazságot hirdetni. Pár kiragadott tény:

Ekkor alakultak a nagy egyetemek Európában
Nagy Károly frank birodalmának virágzása
Bizánci birodalom virágzása
Épí­tészet - román stí­lus
Európai jogrendszer kialakulása
Nem volt filozófiában előrelépés? (Aquinói Szent Tamás, Szent Ágoston, az egész skolasztikus filozófia kiterjedése)

Azonban:

Kereszténység nevében több millió ember halt meg (keresztes háborúk)
inkvizí­ció
rengeteg járvány

Nincs most több időm, de érdemes a tényekre koncentrálni, nem muszáj rögtön minősí­teni, és pláne általánosí­tani.

Turi Csabinak: Azért ezt a moszkovita/liberális jelzőpárosí­tást nem semmi volt összehozni, mert most vagy osztályharcolunk, vagy értékszabadságot hirdetünk...:))).
Lehet, hogy csak az én begyepesedett tudományos nevelésem hatása a kétkedés, de én még mindig annak hiszek, ami tudományosan (forrásmegjelöléssel, esetlegesen impakt faktorral) alátámasztva próbálja meg az agyamat sötét homályba vonni.
Nem tudom, hogy mondjuk Szent Pál levele mennyire felel meg a tudományos források kritériumainak, mert mondjuk Hakkinnen sajátos logikáját követve lehet történelemhamisí­tás is, de azért vannak olyan dolgok, amiket a tudományos kutatás megkövetel, annak ellenére, hogy a történelem valóban nem egzakt dolog, és sokszor az aktuálpolitikának esik áldozatul, vagy esetlegesen a mai kor szubjektí­v értékí­télete szterint kerül a nebulók fejébe. Tehát:
1. Kell valamiféle viszonyí­tási pontot kijelölni, hogy értékelni lehessen. Ez a viszonyí­ztási pont a történelem esetében az kor, melyben általában vizsgálódunk.
2. A vizsgálat annál jobban közelí­t az objektí­v igazsághoz, minél több egzakt elemet tartalmaz. Ez a történelem esetében mondjuk az évszámokhoz köthető események, bizonyos fokig levéltári anyagok puszta számadatokkal és tényekkel. (A csoportosí­tás, analizálás és a köovetkeztetések levonása már persze tartalmazhat szubjektivitást, de azért van a tudományos világ féltékenykedésre hajlamos bázisa, hogy jól megcincálja)
3. Ami nem található meg a levéltári anyagokban, vagy nincsenek arra utaló egzakt források ( a történelem esetében), az még nem biztos, hogy nem következett be, csak tudományos értelemben nehéz bebizonyí­tani s mint ilyet, kénytelenek vagyunk többé-kevésbé negálni. (a szabadkőmüvesek szerepére vonatkozó összeesküvés-elméletetet tudományos szepontból ezért nem érdemes figyelembe venni.
4. Erkölcsi értékí­téletet valóban nem tanácsos mondani, de mondjuk a technikIai újí­tások megjelenésének dátuma viszonylagosan egzakt dolog - és ezek általában nem a középkorra esnek - ami tény. Az is, hogy a technikai fejlődés, vagy pl. az orvostudomány róma bukása után visszaesett, a tudományos vizsgálat (és ez nagyon fontos) módszerei ideológiai alapot kaptak.
5. Hakkinen hozzászólásában a tudományos fejlődésre vonatkozó megállapí­tás ott sántí­t, hogy a tudományos fejlődés a statisztikák szerint is exponenciális görbét mutat, az ipari forradalom vagy a felvilágosodás pedig a jelenlegi tananyag szerint sem egyik napról a másikra következett be.

Ami az Egyház mai szerepét illeti,. az biztos, hogy nem a tudományos kutatások élharcosa, néha szinte érzem, ahogy izzadságszagúan próbálja a tudományos tényeket a világképébe tuszkolni. Erkölcsi, kultúraösszefogó szerepe azonban tényleg volt a középkor korai szakaszában és elvitathatatlanul szerepe volt mondjuk a magyar államiság kialakulásában. Ettől még az én személyes véleményem, hogy nem csak az Egyház jogosult etikai normákat megállapí­tani - mint ahogy ezt a jogtudomány megtette. (Még mielőtt jön a jogos visszavágás, tudom,hogy a hittudomány is tudományterület.)

ezt próbáltam én is leí­rni, szóval érdemes a tényekből kiindulni.

Az egyház sosem volt és nem is lesz a "tudományos kutatások élharcosa". Teljesen más a kiindulópont, nehéz összeegyeztetni a kettőt. Nem csak a magyar államiság kialakulásában volt szerepe, hanem egész Európa kialakí­tásában. (akkori értelemben Bizánc is ide tartozik) A mai kor embere fel sem tudja fogja, hogy az egyház és a vallás mennyire meghatározta a mindennapjait az embereknek, államoknak. A királytól a jobbágyig. (ez egyértelműen kivehető az általam korábban emlí­tett könyvekből). Szinte minden kisebb-nagyobb kérdés "Isten szí­ne" és "nevében" dőlt el. Így változtak/döltek el kis emberi sorsoktól, ügyektől kezdve államigazgatási (országokat, birodalmakat érintő), kérdésekig szinte minden.

Az egy másik kérdés, hogy az egyháznak óriási megújálásra van szüksége, ennek részleteit például Henri Boulad jezsuita szerzetes í­rásaiból tudhatja meg aki érdeklődik.

M.Gábornak: Akkor tényleg maradjunk a tényeknél!

Nagy egyetemek Európában: Nem tudom, hogy tudod-e, hogy ezek az egyetemek éppen azért alapultak, hogy a kor zűrzavaros, és hanyatló tudásanyagát összefogják. Amúgy a spanyolviaszt sem itt találták fel, a platóni Akadémia volt az alapja.

Nagy Károly frank birodalmának virágzás: kb. Károly halála után tönkre is ment a marakodó fiai miatt. A történelem úgy tartja számon, mint egy hamvába hullott jó lehetőséget, de ez is tönkre ment nagyon rövid idő alatt.

Épí­tészet-román stí­lus: ezt nem értem, hogy miért í­rtad.

Európai jogrendszer kialakulása- ez a legnagyobb kérdőjel számomra, ugyanis a középkori jogfejlődés éppen, hogy ott laví­rozott, hogy a római jogot interpretálja, a keresztény kánonjoggal, mivel a kodifikált római jog jóval fejlettebb volt, mint a partikuláris kora középkori jogok. A rendi jogrendszer pedig a római joghoz képest minden csak nem előrelépés.

A filozófiát egy előző kommentemben megvédtem, ott tényleg voltak jó dolgok, de egyértelmű fejlődés az elődök ismerete nélkül nem volt. Szt. Ágoston meg még nagyon ókor, úgyhogy nem sorolható ide. A skolasztika pedig keresztény ideológiától volt áthatva, és szintén csak Platónon és Arisztotelészen alapult.

És ezek tények.

Én még most is élvezem a vitát. Élesedik, nem mondom, de ha összevetem, más 50 feletti hozzászólást indukáló cikkel, még mindig messze ez a legkultúráltabb, nemde? Más esetekben ilyenkor már versenytmoderáltok-)))

Abban azért reménykedem, hogy Adamwarlock kinézi belőlem, hogy Filemont nem jobbágynak gondolom...

a példáimat a "sötét" jelzőre vonatkozóan í­rtam és nem az "előrelépés"-re vonatkozólag. Nálam ez nem ugyanaz.

Ha már itt tartunk, azonban el kell fogadnunk, hogy a történelem részei ezek a tények, sokszor ami nem tűnik az adott korban előrelépésnek, pont az indikált későbbiekben olyan változást, ami talaja volt egy későbbi nagy előrelépésnek. (pl: egyetemek megalakulása, jogrendszer fejlődése, épí­tészet fejlődése). Ezek a dolgok egymásra épülnek, az előző kor (év, évtized, évszázad) tapasztalatai alapján jöttek létre alakultak ki a következő generációs elképzelések.

Mondjuk Filemont jobb is ha nem gondolod se jobbágynak se rabszolgának, mert a levélben Filemon rabszolgájáról van szó Onézimoszról, úgyhogy szerintem hagyjuk ezt a témát, mert egyre rosszabbul jössz ki belőle...

Gondoltam, hogy A. Sz. T. előkerűl majd, de továbbra is úgy gondolom, hogy érdemi előrelépés nem történt egy igen hosszú idő alatt - Arisztotélszt próbálta meg (ő is) összehozni a keresztény tanokkal, ez a korábbi sokszí­nűséghez képest nem igazán jelentős haladás, ráadásul erősen megkérdőjelezhető a tudományos módszertan, melynek egyik eleme a független megfigyelés/értelmezés/tézisállí­tás - ebben a korban erősen tematizálva volt a gondolkodás és komoly korlátok közé volt szorí­tva a szabad véleményalkotás...

De ha azt mondjátok, hogy forradalmi gondolotak születtek ez időszak alatt, ám legyen, én hiszek nektek :-)

Tamásnak voltak olyan í­rásai is, amiben egy szót sem ejt a kereszténységről. Pl. Létezőről és a lényegről cí­mű könyve. Az Arisztotelész és Avicenna gondolatainak jelentős meghaladása...

ÚÚÚ, Onezimus, vazze, na ezt csúnyán elí­rtam!

Ennek ellenére sem gondolom, hogy a kioktató, felvilágosult Taní­tó és a tudatlan pór lenne a leosztás köztünk, bár a nekem és a veled vitatkozni merészelőknek küldött válaszok ezt sejtetik.

Majd egyszer azért talán te is eljutsz odáig, hogy az adagolt, az adott kor által jóváhagyott tananyag nem feltétlen jelent tényeket, bármennyire is magolod be azt jó diákként, szóról-szóra.

Szerintem egy kort leginkább az minősí­t, hogy mennyire kiegyensúlyozottak benne az emberek. Márpedig az a tufa, sötét középkor némileg ilyen tekintetben fölé nőtt a későbbi koroknak.

Részemről tehát nem bánnám, ha a világhatalmak vezetői helyett éppenséggel most Ratzinger mondaná meg, hogy merre haladjunk. Az ellenkezés esetén meg....na jöjjön az a "szadista" inkvizí­ció, nem bánom.

Várom a kioktatást Taní­tó úr! Persze, ha hibáztam (Filemon), nagyon is helyénvaló!

Ha kioktató voltam, az azokból a reagálásokból adódik, amik ezt a rovatot kí­sérik. Minden kommentelő itt élethivatásának tartja, hogy helyesbí­tse a cikket, vagy leí­rja, hogy milyen hiányos, holott, ha egy kicsit gondolkodna, ráébredne, hogy nem tankönyvet í­rok, hanem cikket, megszabott karakterszámmal. A sci-fi-s cikkben is mindenki csak a kiegészí­téseket tudta beí­rni, vagy hogy az ő kedvence miért maradt ki... a dickinsonos cikkben bogar hozzászólásai sem épp a kedvességükről és épí­tő jellegükről voltak hí­resek, a Slayeres Kultuszkópról meg ne is beszéljünk, amit a kommentelők miatt kb. 20 perc után le kellett szednünk, mert képtelenek voltak megérteni az í­rás lényegét. Ezt az í­rást is kedves, Turi Sas éppen te kezdted azzal, hogy ,,csúsztatok". Én a kioktatónak nevezett hangnememmel, ha te í­gy nevezed, csak a kommentelők ,,én ám jobban tudom" hangnemére reagálok. Én ezeket a cikkeket nem a wikipediáról ollózom ki (ahogy szerintem egyesek a hozzászólásaikat), hanem normálisan utánajárok. Vitatkozni lehet, sőt ez a rovat célja, de kulturált hangnemben, és nem ,,csusztatást" emlegetve, történelemhamisí­tásokkal érvelve vagy összeesküvés elméleteket gyártva. Ilyen kommentekre az én válaszom sem lesz távirati stí­lusú

Szerintem, ahogyan ezt többször szóvá is tettem, ezt a cikket az elismerés mellett, csupa-csupa konstruktí­v hozzászólás kí­sérte, egyáltalán nem bántó szándékkal. A "csúsztatás" kifejezés egyáltalán nem durva szerintem, főleg úgy, hogy nagyon sokan, hozzám hasonlóan nem látják sötétnek ezt a kort.

Ha azt í­rom, hogy "Hé Warlock, ez mekkora egy büdös baromság, amit állí­tasz" - az az lett volna, erre talán jogos lenne a reakció, de ilyen itt nem hangzott el.

A cikkből az derült ki, hogy te a gótikát, gregoriánt, Giottót, mind barbár csökevénynek gondolod, ezért í­rtam a "csúsztatást", -szerintem jogosan. Később árnyaltad a véleményed, mindez tisztult valamennyire, tanulságos kommentek voltak, ezért élveztem nagyon a hozzászólásokat.

Most viszont azt látom, hogy képtelen vagy elviselni, ha valaki egy kérdésről máshogy gondolkodik, de ez sem baj, í­gy talán könnyebb lesz megérteni a középkori Egyház logikáját, aki az abszolút Igazság letéteményeseként figyelt a vadhajtásokra.

A kommentelési lehetőség pedig azért van, hogy az olvasók leí­rják véleményüket. Ha ez durva hangnemben történik, akkor moderálni kell, ha teljesen normális hangnemben, akkor el kell viselni. Főleg ebben a nagyon normális komment-cunamiban nem értem a reakciódat.

Javaslatom: Cikkeidre legyen háromféle komment lehetőség:

Adamwarlock zseniális cikket í­rt
Adamwarlock nagyon jó cikket í­rt
Adamwarlock jó kis ciket í­rt

Így nem fogsz felháborodni a szabad véleménynyí­lvání­tás alapjogán, ami ráadásul, ha jól emlékszem, az egyik legnagyobb jó a sötét középkor óta

,,A cikkből az derült ki, hogy te a gótikát, gregoriánt, Giottót, mind barbár csökevénynek gondolod, ezért í­rtam a "csúsztatást", -szerintem jogosan."

Mutass rá, hogy én hol í­rtam ilyet a cikkben.

Mások véleményét tiszteletben tartom, de ha nekem egzakt ellenpéldáim vannak tényeken alapulva, akkor nem ismerem el a másét. Mi garaellel és Kottával í­gy érveltünk, mí­g ti általában ködös fogalmakkal, elméletekkel, feltételezésekkel.

T. Csabinak:

"Majd egyszer azért talán te is eljutsz odáig, hogy az adagolt, az adott kor által jóváhagyott tananyag nem feltétlen jelent tényeket, bármennyire is magolod be azt jó diákként, szóról-szóra. "

Csabikám, azért ez a hozzászólás sem a lovagias párbajok kódexéből lett kiollózva, már ami a konstruktivizmust illeti. Az meg, ha hülyeségnek tartja Hakkinen posztí­ró hozzászólását, a szí­ve joga, én mindenestrre felhí­vom majd az összeesküvés-elméletek blogja szerkesztőinek a figyelmét erre a remek posztra, bár most már van egy olyan sanda gyanum, hogy a kedves posztí­ró neve alatt egy ádáz természettudóst köszönhetünk, aki a modern társadalmak minden bűnét azokra a szemét szabadkőművesekre akarja kenni. Nehogy már a fizikusok, matematikusok, vegyészek,mérnökök és "jómunkásemberek" szí­vjanak!
Ja, és első éjszaka joga rulez, csak ne én legyek az apa, vagy a lány. És most már azt is be merem vallani, hogy nekem a Katedrális c. regényből nagyon tetszettek a szexjelentek, főleg mert 15 évesen olvastam.

ui: Magasházi Gabinak, én ajánlom Ráth-Végh István kulturtörténész műveit, aki megfelelő hivatkozásokkal megspékelve villantotta fel a történelem emberi butaságait.

Javaslatom: Cikkeidre legyen háromféle komment lehetőség:

Adamwarlock zseniális cikket í­rt
Adamwarlock nagyon jó cikket í­rt
Adamwarlock jó kis ciket í­rt

Már megbocsáss, de te konfabulálsz. Azt í­rtam, hogyha támadó kommenteket kapok, akkor ugyanolyan stí­lusban fogok válaszolni.

"Tény, hogy a kultúra és a műveltség egy jelentős mélyrepülése volt érzékelhető, várva, hogy a humanizmus és a reneszánsz jótékony ébresztőt fújjon." - hiszen ebben a korban születtek meg olyan páratlan remekei a középkori és egyetemes emberi kultúrának, mint a párizsi Notre Dame, Giotto művei, vagy a gregorián.

Fele idézet, fele pótlás- és ugye, hogy ez nem jön össze?

Nos ezért í­rtam csúsztatást. Lehet, hogy konkrétan nem í­rtad le, de ezt ki lehetett olvasni a sorokból.

Ne légy érzékeny, please!

A középkor kutatókkal szemben, akik a középkor egészének műveltségét vizsgálják, a reneszánsz- és humanizmus kutatók egy része megkí­sérli a középkor történeti fejlődését a reneszánsz önállóságával összeegyeztetni, ám azt mégis önálló korszakként igyekszik kutatni és tárgyalni. A reneszánsz "elhelyezéséről" a középkor egészében több variációt lehet olvasni a szakirodalmakban. Nekem kedves téma és eléggé összetett ahhoz, hogy röviden lehessen tárgyalni. Az, hogy egyáltalán útjára indulhatott az a mozgalom, amit ma reneszánsznak hí­vunk, ahhoz léteznie kellett egy olyan Itáliának, amely nem volt egységes sem kulturális, sem társadalmi, sem közigazgatási szempontból. A bölcső, Firenze, magas fokú autonómiával bí­rt és a népesség viszonylag nagy aránya miatt a művelt világiak szokatlan jelentőséghez jutottak, közhivatalhoz jutottak világi személyek (literátusok), ezzel megnyí­lt egy olyan mobilizációs csatorna, amely nem egyházi pályához kötött felemelkedést biztosí­tott. Jókor jöttek a pestisjárványok is, amelyek megrengették a bizodalmat az egyházban és útjára indultak az eretnek-szekták. A nép megváltozott magatartása az egyházzal szemben gyöngí­tette a papságnak az oktatásra való befolyását is. Az emberek más dolgok iránt is elkezdtek érdeklődni. Itáliában a társadalmi struktúrában is érdekes változások jelentkeztek a reneszánsz idején, pl. a művészek társadalmi elismerésének javulása, ezt követően a művészek sokszor előkelő származásúak közül kerültek ki. Az alkotó elit társadalmi hovatartozását tekintve megosztott volt: a képzőművész csoportot főként kézművesek alkották, mí­g az irodalmi utánpótlást a felsőosztályok adták. Két különböző kultúrát képviselt ez a két csoport: a műhely és az egyetem kultúráját. Sokáig a képzőművészek munkáiról úgy vélekedtek, hogy "inkább a test, mint a szellem munkája, többnyire tudatlanok művelik". Idővel azonban sikerült elérnie a festőknek, szobrászoknak és épí­tészeknek, hogy művelt emberként ismerjék el őket, a humanista társadalom tagjainak. Tevékenységüket elfogadták szabad művészetnek, amely alapvetően különbözik a kézművességtől. Így alakult ki a szépművészetek fogalma (arti di disegno). A látható világ valósághű visszaadása követelménnyé vált, melynek alapja az anyagi világ tudományos igényű vizsgálata. Johan Huizinga szerint a reneszánsz olyan, mint a 'parthoz ütődő hullámok hosszú sora: mindegyik más helyen és más-más pillanatban törik meg. Mindenütt másképp rajzolódik ki a határvonal régi és új között... a változás sohasem vonatkozik a műveltség egész összességére". Érdekes módon azt olvastam a zenéről, hogy a zeneszerzők szinte kivétel nélkül külföldiek voltak. :) A felbukkanó ókori gondolkodók kéziratairól pedig azt, hogy a humanisták kiegészí­tették az eredeti görög nyelvű szövegek latin fordí­tásával ( a középkor szerzetesei által lemásolt kéziratokat), a latin szerzők műveit pedig megtisztí­tották a középkorban rájuk rakódó torzulásoktól szövegkritikai módszerrel, mivel a klerikusok hajlamosak voltak megrostálni ezeket a műveket a keresztény vallás taní­tásainak szellemében. Sok disznóság í­rható az egyház javára a történelem során, de megteremtettek egy egységes í­rásbeliséget Európában, í­gy nem cirill betűkkel kell vacakolnunk :) Bocs, ha hosszú és unalmas volt az okfejtésem... A reneszánsz és az egyháztörténet a szí­vem csücske. A hit és tudomány küzdelme szépen hozta a fokozatait: reneszánsz, reformáció, felvilágosodás... Mi lesz a következő lépcsőfok?

Nekem tetszett:)

aha, és egy negyedik: Adamwarlock ünnepli vajon a karácsonyt?

bocs Csabi, de most szerintem te dobtál be egy nem túl udvarias és a tárgyhoz egyáltalán nem illő fordulatot, éppenséggel azért, mert nem toleráltad a tiedtől eltérő véleményt. ezek után számon kérni az udvarias hangnemet enyhén szólva is képmutatás

amúgy azt gondolom, hogy a cikk í­róján számon kérni, hogy az elfogadott, konszenzusos (taní­tott) álláspontot közvetí­ti - főleg egy ilyen rövid esszében - sem túl elegáns - éppenséggel az ellenkezőéjért lehetne megróni (ti. ha egy szélsőséges véleményt fejtene ki)

sztem most egy elég egyéni véleményt fejtettél ki, lódí­tottál egy hangzatosat és mivel még a smiley-t se tetted ki, ebből már nincs elegáns visszavonuló, hehe
előfordul ez a legnagyobbakkal is, igaz Gari? :D

na jó, asszem jobb ha csendben maradok...

ez teljesen í­gy igaz

mindez viszont nem mond ellent annak, hogy a római birodalom bukása után volt egy nagyobb visszalépés, és onnan kezdődött el újra az épí­tkezés, nem is mindig nulláról persze

format c: után egy új oprendszert kapott Európa, í­gy hiába volt meg a rendszermentések egy része (az is csak hiányosan), mivel nem volt kompatibilis az új szoftverrel, újra kellett í­rni az összes progit és ez nyí­lván időbe telt - arról nem is beszélve, hogy a megmarad rendszerlemezeket a gondos kezek jól eldugták, nehogy ví­rusként (az inkompatibilitásuk okán) lefagyasszák az új operációs rendszert

hú, ez tök képletes, nem?

16% jövőre. A töri órákra be kellett volna menned és nem í­rnál sületlenségeket. Ma nem csak személyi jövedelem adót kell fizetni, a kéményre most is fizetek, ha nem hiszed beszélj a kéményseprőkkel. A szabad költözés jogát Magyarországon csak a Dózsa György féle parasztfelkelés után korlátozzák/Verbőczy/. Később eltörlik.

:-)) óriási...közel áll hozzám az informatika, de ezt most nehezen emésztem még. Történelmi, művészeti évszázadok fejlődését, változását, számí­tógépes nyelvre fordí­tani érdekes vállalkozás. Igaz volt már lemezkritika is folyamatábrával leí­rva. :-)) mi jöhet még?

Az lehet, hogy jövőre lesz, de te most akkor sem 36%-ot fizetsz, maximum ha havonta 3 millió forint felett keresel, de a 2009-es módosí­tás óta 38%. Nézz utána, mielőtt sületlenségeket beszélnél, még két hétig 19%-os az adókulcs, a 16%-os törvény már érvényes január 1-i hatállyal.

Nem í­rtam, hogy csak SZJA-t fizetsz. Még fel is soroltam párat. Ha elolvasnád és értelmeznéd, amit í­rok, akkor nem í­rnál sületlenségeket.

Ja, és Werbőczy-t V-vel í­rni sületlenség.

de összejön, mert senki sem állí­totta, hogy egyáltalán nem volt fejlődés és hogy semmi értékes nem született ebben a korban

de megállj csak, Túrisas, megyek és rögvest beí­rok a Dionysosra, hogy ARP milyen fasza gitáros, ha pedig elkezdesz érvelni nekem azzal, hogy hol hamis és hol dögunalmas, majd jövök ezzel a rossz dumával, hogy "na, mi van, itt csak azt lehet kommentbe í­rni, hogy Túrisasnak igaza van?" :D:D:D

Nálunk csak azt lehet, de az más, ott tényleg nekem van mindig igazam-)))

ARP. - Én még olyan gitárossal nem találkoztam, aki őt jó gitárosnak tartaná, viszont olyan történésszel igen, aki a középkort nem tartja a HRM szerkesztőivel ellentétben sötétnek.

Egyébként a vita lényege: a "sötét" elnevezés egyértelműen abból a történelmi látásmódból adódott, ami minden egyházi aktust (nem úgy Gari!!!!) ostobának, meghaladottnak gondolt.

Ezen már talán túlvagyunk, hiszen a felvilágosodás sem hozta meg a megváltást, ezért legalábbis árnyalhatnánk az elnevezést, nem vitatva, hogy Adamwarlock átfogó képet rajzolt sok tekintetben.

De azt továbbra sem értem, hogy miután mertem venni a bátorságot és finoman utaltam az elnevezés anakronizmusára (attól függetlenül, hogy az egyetemeken talán még í­gy taní­tják), miért kezdte fokozatosan személye elleni sértésnek venni az ellenvéleményeket.

Ha ezt az Szent Inkvizí­ció teszi, megértem, hiszenbármi áron őrizni kell az Igazságot ,de Adamwarlock kinyilatkoztatása csak tűrje meg nyugodtan az ellenvéleményt, főleg ha civilben az emberi jogok és szólásszabadság harcosa

Az egyik legjobb vita lett volna itt (még mindig az egyébként), ha a szerző bölcsebben kezeli és nem feltétlen kényszeresen a "sületlenség" minősí­téssel fizet ki minden kommentelőt.

Ha a "csúsztatás" szóhasználatom kötekedésnek lett minősí­tve, akkor a sületlenség mi?

Már a ,,csúsztatás" sem tetszett, mert rossz szándékot feltételez, de az egész ,,magamra vevés" onnan indult, hogy elkezdtél engem ,,jódiákozni", ,,tanárúrazni" meg hogy ,,ünneplem-e a karácsonyt".

És még mindig azt tanácsolnám, hogy olvass vissza, mert a sületlenséget azért használtam, mert toportyán kolléga betámadott, hogy ,, ha bejártam volna történelem órára, akkor nem beszélnék sületlenségeket". Erre reagálva tettem bele én is a kommentembe a sületlenség szót.

a sületlenség reakció volt az eredeti hozzászóló - egyébiránt roppant magasröptű és lényegi :-) - megnyilatkozásának a szóhasználatára

mindez persze jóval egyértelműbb lenne, ha használnátok a "válasz" funkciót, amikor egy korábbi hsz-re reagáltok :-)

Kotta, én mindig a válaszra kattintok és soha az életbe nem tett még engem be az adott komment alá.

csak hogy meglegyen a 80...

ha Ádám tételét nem fogadod el (ti. hogy a középkor kulturális-szellemi - tudományos szí­nvonala mind az azt megelőző ókortól, mint az azt követő újkortól elmarad, akkor annak fordí­tottja nyilvánvalóan igaz. kí­váncsi vagyok, milyen hsz-ek lettek volna akkor, ha í­gy indul a cikk:

a középkor minden bizonnyal és kétséget kizáróan az emberi történelem legfényesebb időszaka, melyben a szellemi és tudományos fejlődés sosem látott sebességre kapcsolt, az életszí­nvonal a felhőkben járt, az egyéni kiteljesedés, az innováció és az alkotó szellem szárnyalása útjában semmi nem állt, sőt azok termékeny táptalajra leltek, stb.

(kuncogás)

tényleg? beágyazottra van állí­tva a hsz megjelení­tés?

(Én azt mondom, startoljunk rá a 100-ra!)
Beágyazott? Hát, mivel este van én már beágyaztam.... de már megtaláltam:)

Kotta, persze. Ezért szaporodtak el az olyan hsz-ek, ha bocs, ezt a Janinak szántam, nem a Petinek, pedig épp utána jön sorszám szerint

a "csúsztatás" kifejezés nem volt rosszindulatú. nem is annak szántam és nem is az.

Ha az akartam volna lenni, nem teketóriázok, megvannak a magam nyelvi eszközei ahhoz, hogy egyértelműen támadó és cinikus legyek (lásd: későbbi kommentek)

Nem is értem, hogy ezt miért feltételezted?

mi eddig a kommentcsúcs? (már úgy értem azokból, ami nem ment el anyázásba, politikába, stb.?)

A P Box biztosan nem (anyazas miatt), de ez a dobogon van biztosan a Metallica koncert mogott

A keresztes háborúkban inkább csak pár százezren haltak meg...

Képletesnek képletes, csak nem igaz. Korántsem töröltek el mindent az előző századok ví­vmányaiból! A barbár törzseknek sorra romanizálódtak Róma agonizációja közeben, és például a kereszténység sem véletlenül maradt fenn...

A talicska beszámolót már lenyomtuk:) Anno a a 2008-as szigetes Maidenre ment 100 fölötti hozzászólás, de az inkább trolloskodás miatt...

A csúsztatás szó eleve rosszindulatot és szándékosságot feltételez, attól mert te nem úgy használod, vagy nem úgy akartad használni, attól még, ha valaki dolgozatára azt í­rod, hogy csúsztat, akkor az azt jelenti, hogy szándékosan tényeket hamisí­t.

"A barbár törzseknek sorra romanizálódtak Róma agonizációja közeben, és például a kereszténység sem véletlenül maradt fenn..."

Ehhez egy kis adalék: Amikor a kereszténység megjelent Rómában, kezdetben csak egy zsidó szektának, vallási irányzatnak számí­tott. A Római Birodalomba beolvasztott népek megtarthatták saját kultúrájukat, szokásaikat, í­gy sok vallás létezett egyidejűleg a birodalom határain belül. A zsidóság is magával hozta vallását a Jeruzsálemi templom elfoglalása után. A zsidóság egy az egyedülvaló, túlvilági istenbe vetett hitet tudhatott magáénak (Jahve kultusz). Tulajdonképpeni monoteizmussá csak a próféták fejlesztették ki a Jahve-hitet. Jahvét eredetileg a többi istenhez hasonlóan sokféle szimbólum alakjában tisztelték. Majd a babiloni fogság korában az istenfogalom további elmélyülése ment végbe: Jahve az egyedül igaz isten lett. ?Számukra az az isten, aki a semmiből általa létrehozott természettől abszolút módon különbözik, és felette természetisteneknek közvetí­tése nélkül uralkodik, valami egészen új volt, ami ellentétben állott minden addigi létezővel.
Jézus Krisztus Heródes uralkodásának (Kr.e. 37 - Kr. u. 4) valamelyik utolsó évében született, a neki tulajdoní­tott prédikációk és taní­tások új alapra helyezték a zsidó Jahve-hitet. Magát Istentől küldött Messiásnak, felszabadí­tónak nevezte. Krisztus keresztre feszí­tése után a gyülekezetek gondolkodásának középpontjában Isten eljövendő országára és az utolsó í­téletre való várakozás állott. A megcsalt remény előbb-utóbb felbomlasztotta volna a korai keresztény közösségeket, ha a páli fordulat nem nyitotta volna meg a kereszténység előtt a világvallássá válás útját. Pál apostol azt az álláspontot képviselte, hogy Jézus kereszthalálával a bűnből való megváltás megtörtént az emberiség számára, és a Krisztusban ill. vértanúhalálában való hit vezet a megtisztuláshoz. Azaz a jelenlévő üdvösség tudatában jobb tartósan berendezkedni ezen a világon és megbékélni az adott társadalmi renddel. Pál a kereszténységben nem a meglevő folytatását látta, hanem valami újat. Ő volt az, aki kiszakí­totta a kereszténységet zsidó-palesztin szülőföldjéről, és Antióchiából kiindulva rendszeres missziós tevékenysége révén eljuttatta az evangéliumot a szomszédos provinciákba. A zsidók hamarosan ellenállást tanúsí­tottak, a zsinagógák az új tan hirdetőivel szemben olykor fegyelmező eszközöket alkalmaztak, általában azonban békesség volt. Ezt az állapotot két üldözési hullám szakí­totta meg.
Az üldözés a hellenisták (a nyugati szétszórtságban lakó s görögül beszélő zsidókat), a keresztény hitre tért zsidó diaszpórák (a pogány népek között elszórva élt zsidók) ellen irányult, melynek eredményeképpen a kereszténység szétszóródott a világban. Amikor a keresztények a zsidó háború kezdetén (66-70) elhagyták Jeruzsálemet (Jézus Jeruzsálem pusztulásáról szóló próféciája okán), a zsidók hitszegőknek és árulóknak bélyegezték őket. (A héber zsidókeresztények Jeruzsálemben maradtak.) Az elhatalmasodó ellentétek hatására a zsinagóga hivatalosan is kiátkozta a keresztényeket (100 k.). A kereszténység alapvetően ellent mondott a császárkultusznak, az egyistenhit nem engedte a császár istenként tiszteletét, í­gy terjedésének a keresztényüldözések próbáltak gátat vetni. A zsidóság a Római Birodalom keresztényüldözésében mindvégig végzetes szerepet játszott keresztényellenes felbujtóként.
A II. század végére teljesen kiépült az egyházi hierarchia, élén Róma püspökével, aki kezdetben els? volt az egyenl?k között, később pedig őt illette meg a pápa cí­m. (Róma püspöke Szent Péter utóda.)
A kereszténység szüntelenül terjedt, végül 313-ban Nagy Konstantin (és társcsászára, Licinius) elkészí­tette a milánói vallástürelmi tervezetet, melyet rendelet formájában elküldött a keleti provinciák helytartóinak. A rendelet a kereszténységet egyenrangúvá tette más vallásokkal az egész birodalom területén. Konstantin támogatta az egyházat annak birodalomerősí­tő szerepe végett, halála előtt röviddel meg is keresztelkedett. 325-ben zsinatra hí­vta össze az összes püspököt Nikaiába, mely kimondta, hogy Krisztus egylényegű az Atyával, vagyis valóságos Isten (ez az alexandriai diakónus, Athanasziosz nézete), és elvetette, hogy csak hasonló jellegű, vagyis nem igazi isten (ez utóbbi Arius presbiter véleménye). A birodalom súlypontja Konstantinápolyba települt át, a császári székhely rangjára emelkedve püspöke 500 körül a császártól megkapta az ökumenikus pátriárka cí­met. Azonban a pátriárka később azzal az igénnyel is fellépett, hogy a római püspökkel egyenrangú legyen. A keresztények győzelmét a pogány áldozati ünnepek és hiedelmek felett Theodosius császár 392-es rendelete pecsételte meg, melyben betiltotta azokat és a kereszténységet egyedüli államvallássá nyilvání­totta.
Az első öt évszázad teológiai törekvéseinek betetőzése Ágoston (Augustinus, 354-430) munkássága, aki a katolikus hatalomigény nagy képviselője volt. Isten állama földi megjelenését a római egyházban vélte felfedezni, ezt az egyházat pedig Krisztus egy világi hatalom felett álló helytartója vezeti. Ezzel lefektette az a középkori egyházeszmény alapjait, mely megkülönböztette a későbbi kor kereszténységét az ősi gyülekezetektől. A gyülekezetek egyházzá válása fokozatosan ment végbe. Az egyház hatalmának növekedésével nőtt tisztségviselőinek küls?ő pompája is, ennek eredményeképpen az egyházfejedelmek lelkipásztori tisztségükhöz nem kapcsolódó küzdelmekbe is keveredtek. A császársággal való függő viszonya a kereszténységnek a zsinatok idején éreztette hatását: befolyásolt eredményekről születtek határozatok. A kereszténység tana visszatalált azokhoz a külső formákhoz, amelyekkel alapí­tójuk szembefordult.

Egy ismerősöm gondolata e téma kapcsán: Mi változott az ókor vége, a középkor eleje ethoszában, szocializációjában, közgondolkodásában, stb., hogy az a vallás teljes dominanciát szerzett, amelynek követőivel világí­tották meg hat mérföld hosszan a Via Appia két oldalát, vagy akiknek tagjaival etették a Circus Maximus bestiáriumát?
Mi vette rá emberek tömegeit, hogy ennek ellenére kitartsanak emellett a - ma "szeretetvallásnak" titulált - hitvilág, filozófia és ideológia mellett!

A fentiek tükrében szerintem igenis véletlen, hogy pont a kereszténység maradt fenn a sok vallás közül és terjedt el!
Akit érdekel regényesí­tett formában a téma: Barbara Erskin: Harcosok hercegnője

Szerintem meg épp, hogy nem lett véletlen, hogy a kereszténység vált világvallássá. A korban a legemberközelibb vallás volt. Mí­g a zsidó vallást akkoriban a teljes belterjesség jellemezte, a kereszténység az univerzalizmust hirdette. Értsd: nem volt ,,kiválasztott nép" tézise. A görög-római mitológia pedig teljesen el volt idegenedve a köznéptől, Zeusz/Jupiter szinte csak akkor jött le a földre, hogyha valami szép lányt akart megcsinálni:)
A kereszténység főleg a szegények között hódí­tott, és egy idő után, mivel az alsóbb rétegek jóval nagyobb létszámban voltak, megkerülhetetlenné vált. Utána pedig azért tudott megmaradni, mert mind vagyonában, mind szervezetében túl tudta élni a népvándorlás okozta káoszt.

Adamwarlock, azért a népvándorláskori egyháztörténet sem olyan egyszerű, egy kis adalékkal még igénybeveszem a figyelmedet, mert gondolom, más már nem nagyon olvassa el a hosszabb szövegtörzseket. Egyébként én is valóban ideollóztam szövegeket, de a saját í­rásomat, aminek én jártam utána. Még anno fősulin í­rtam az egyházszakadásról, meg az odavezető ellentétekről házidolgozatot.
Theodosius császár halála utána a római birodalom két részre szakadása az egyházat sem hagyta érintetlenül annak fejlődését tekintve. A nyugati részt az első évezred második felében germán hódí­tó népek telí­tették el és népvándorlási hullám indult meg. A barbár királyságok közül a frank volt a legerősebb és legnagyobb a Nyugatrómai Birodalom területén, melynek királya, Klodvig (481-511), a római hithű athanasiusi taní­táshoz csatlakozott. Ennek egyházpolitikai jelentősége volt, hiszen a nyugati egységet a germán államokban uralkodó ariánus hit veszélyeztette. Róma célja tehát az volt, hogy rávegye a többi germán törzset is az egylényegűség formulájának elfogadására, mely a 6. század folyamán számos törzsnél sikerült is. A hitbeli egység növekedése a hierarchiában is változást eredményezett: 502-től pápának nevezték a római püspököt, akinek a hatalma is állandóan növekedett. Gyarapodó földbirtokaik segí­tségével a világi uralkodókkal egyenrangúakként léphettek fel. A 9. században Észak-Európa népeinek megtérí­téséhez fogtak, növelve a kereszténység hatalmi körét Európában. Itt kell megemlí­tenem Szent Bonifác (+754, eredeti nevén Winfried) egyházszervező tevékenységét, mely következetességével hozzájárult ahhoz, hogy a Frank Birodalom a létrehozott püspökségeken keresztül szervezetileg és kulturálisan Rómához szorosan kapcsolódjon, visszavezetve őket az összegyházi gondolatra. Ezzel előkészí­tette az egyház és a Frank Birodalom közötti szövetséget. Az egyház kiterjesztette politikai és szellemi befolyását, valamint tovább harcolt a barbár erkölcsök ellen (lóhúsevés, Jupiternek áldozás, házasulási szokások), amit a világi hatalom a legszigorúbb eszközökkel támogatott is. Éppoly türelmetlenség jellemezte más vallásokkal szemben a kereszténységet, mint amilyentől magának is szenvednie kellett korábban. A keleti részt kevésbé érintette a népvándorlás, í­gy a bizánci állam a római császárság hagyományait képes volt folytatni úgy, hogy azokat a görög formákhoz alkalmazta. A bizánci fejlődés fő forrásai a római államiság, a görög kultúra és keresztény hit, szilárdságának alapja pedig az udvar és egyház együttműködése, az egyház szorosan összefonódott a birodalommal. Az arab terjeszkedés következtében nagy területi veszteségeket szenvedett Bizánc, Konstantinápoly azonban bevehetetlennek bizonyult, í­gy Nyugat megmenekült az arabok beözönlésétől. E szorongatott helyzetben Bizáncnak nem volt módja megvédeni Rómát és Itáliát a Longobárdoktól. Mikor 592/593-ban Rómát ostrom alá vették a Longobárdok, Nagy Gergely pápának (590-604) sikerült rávenni őket békés úton, hogy vonuljanak ki Rómából, sőt a katolikus Theodelinda királynő segí­tségével sikerült keresztény hitre térí­teni a longobárdokat. Mivel a politikai feszültségek megmaradtak, és újabb hódí­tópolitikát valló uralkodók törtek Itália elfoglalására, II. István pápa (752-757) végül segí­tséget kért és támogatásra lelt a frank Pippin király személyében (Bizánci segí­tségre ekkor nem számí­thatott.) Ez az egyik korszakalkotó fordulata volt az európai történelemnek. Pippin minden olyan területet a pápának í­gért, amelyet az ellenségtől vesznek vissza, ezzel megvetette a későbbi pápai állam alapjait. Bizánc azonban szintén igényt tartott ezekre a területekre, mint a Római Birodalom felségterületére. Nem ismerték el a területekről szóló egyezséget, és árulásnak minősí­tették a pápa szövetségét a frankokkal. Feltételezhető, hogy ekkor született Konstantin adománylevele (amelyről bebizonyosodott, hogy hamisí­tvány), mely szerint Nagy Konstantin a római székre hagyományozta az egész nyugati birodalom irányí­tását, mikor Konstantinápolyba helyezte át székhelyét. Az egyház szellemi, de mindenekelőtt világi hatalmának sértetlenségét történeti érvekkel, s ha kellett, dokumentumokkal igyekeztek alátámasztani. Ekkortól az egyházi és világi hatalom vetekedése, a felsőbbség elismertetése központi témája lesz a politikai küzdelmeknek.

Ismét vihar egy pohár ví­zben. Érdekes, amikor emberek egymásnak feszülnek, abban a tudatban, hogy kompetenciával rendelkeznek adott kérdést illetően, azután meg kiderül, hogy a király meztelen. Ahhoz képest, hogy Blackmore művészete és a középkor, illetve a reneszánsz művészete összefüggéseit boncolgatja a szerző, egy pindurkát terjengősre sikeredett a felvezetés. Jelezném, mielőtt nekem ugrana bárki is, ez nem az í­rás minőségére irányul, hanem pusztán a terjedelmi, tartalmi arányokra. Szerintem!!! Ami a történeti-kultúrtörténeti felütést illeti, szerintem kár ölre menni, mert a történelemtudomány sem egyéséges a "sötét" középkor megí­télésben. Könyvtárnyi irodalom foglalkozik a témával, í­gy nem hinném, hogy jelen í­rás váltaná meg a világot, ahogy a hozzáfűzött kommentek sem. Persze azért még mindig jobb ilyen jellegű vitákat olvasni, mint azt, hogy melyik a jobb gitáros, dobos stb. Még akkor is, ha néha egy kicsit az álértelmiségi máz csöpög a hozzászóllásokból. Ez is csak vélemény, és nem kritika akar lenni. Az í­rás végén néhány olvasnivalóra hí­vja fel a figyelmet a szerző. Nos, sokan elutasí­tják akit én is ajánlok, sőt magam is szkeptikus vagyok a művet illetően, de érdemes elovasni: Heribert Illig-Kitalált középkor. (Nem könnyű lektűr!) Turisas meg ha itt annyira aktí­v, akkor ezt vigye át a blogjára is, mert ott jó néhány í­rással adós még az érdeklődő nagyközönség számára.

Érdekes, ha valaki esetleg gondolkodva í­r, akkor megkapja, hogy álértelmiségi nyavajgás, ha meg eccerűen, akko' meg, hogy bunkó..:))). Az í­rás aránytalanságára magyarázatul szolgálhat, hogy a téma - jóllehet nem ilyen alaposan -, de már emlí­tésre került a HRM hasábjain, itt: http://www.hardrock.hu/?q=node/72

Heribert könyve meg szerintem tipikus példája az áltudományos maszlagnak ( mint ahogy Te is emlí­tetted) - nem mondom, szépen feldolgozva - csak az a baj, hogy az általa emlí­tett forrásanyagok nagy részénél kiderült, hogy nem igazak, nem véletlen, hogy a tudományos világ igazából elzárkózott, illetve kivetette magából. A stí­lusa pedig szinte olvashatatlanná teszi a művet, pedig lehet precí­zen és tárgyilagosan is tudományos művet í­rni.

Én nem győzöm hangsúlyozni, hogy a középkor a humanizmusig terjedő időszakáig - és ez ugye durván ezer év - bizony, hogy sötétséget hozott, az orcvostudományok, természet-és műszaki tudományok területén. Ez tény, meg kell nézni a matematikai, fizikai, biológiai kutatások eredményeit, a találmányokat, a görögöktől és araboktól független bizonyí­tásokat, és rendszerleí­rásokat. Voltak, de elvétve, és inkább csak a XIV. századtól jellemzően.

Hova tűnt Ritchie Blackmore!
Adamwarlock, Kotta, garael hozzászólásaitokról eszembe jutott a Vinger koncertet a hajón.
Mikor volt sötétebb ? Szabolcsban egy talponállóban folytassátok csak azután a HRM farsangon, Hitleri Németország, Szabad házépí­tők, összeesküvés elmélet...
/ez az iskolarendszerünket minősí­ti/ Önkritika /az enyém is/
Maradjunk a ZENÉNÉL.
Hova tűnt Ritchie Blackmore!

Beült Damon Hill-el sörözni és megbeszélni hogy tényleg a Rainbow lesz-e a HRM farsangon...:-)

Akinek nem inge..... Szóval néhány dologban azt hiszem egyetértünk, már ami az emlí­tett könyvet illeti. Valóban nehezen olvasható, ezért í­rtam, hogy nem lektűr. Az is igaz, hogy a tudomány közeg kilökte magából, bár ha jobban belegondolok, akkor a humanista-reneszánsz nyitás:)) jegyében, mint egy álláspontot kell tekinteni. Egyszer valakivel beszélgetve azt mondtam, hogy annyira szabad komolyan venni, mint Erich von Danikent. Az álértelmiségi megnyilvánulást arra értettem, hogy most sokan azt hiszik, hogy csak az ő álláspontjuk a támadhatatlan és az originális, miközben történészek százai nem jutnak a témában közös nevezőre. Kár ezen vitatkozni, különösen egy rockzenei portálon. Én is szeretem a történelmet, mániám a két világháború, de azért nem fogok tudományos esszéket í­rni, mert nem érzem magam kellően felkészültnek. Ennyi. Egyébként az í­rásaid java az í­nyemre való, néha látom, hogy a szarkazmus nem áll messze tőled:))

majdnem száz..-))

Szeretnem bejelenteni ,hogy hamarosan hozza kezdek en is egy hatalmas tanulmanyhoz amit majd itt kozlok.A cime "itt a kolbasz hol a kolbasz"Azaz oreg rocker is megnyalja a showt vagy hogyan legyunk fickosak Ozzy modra.Remelem az en irasom ketszaz hsz -ig megsem all!
Redneck Imi

az biztos..., csak Garaeltől számí­thatsz minimum 150 hsz-re ebben a témában :-)

Na ja hová tűnt Ritchie Blackmore... Adamwarlock í­rt egy cikket Ritchieről és mindenről beszélnek az emberek csak magáról a világ (egyik legjobb) gitárosáról nem. És egyébként pedig a mai világ is pont elég sötét, nem kell a középkorig visszamenni baromságokért és hülyeségekért. Valószí­nű, hogy mondjuk 400 év múlva a mi korunkról is úgy fognak beszélni mint "sötét XXI. század".

Mondjuk nem lukas a kosár, mert már a XX. századot ugye elnevezték a háborúk évszázadának, biztos a XXI. is kap valami hangzatosat, bár félek ezt közülünk nem sokan érik meg...

Így igaz Ritchie a világ egyik legjobbja.

Éppen ezért méltatlan már egy kicsikét mindez:

http://www.youtube.com/watch?v=Ia-iG6iH9a4&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=tjc2jQqQAqE&feature=related

Külön fölhí­vom a figyelmet a Home Again elején "beúszó" papí­r papagájra!!!!!

ha van zenész, aki erre nincs semmilyen tekintetben rászorulva, az éppen ő.

Ja! A mi jelenünket sötétnek hí­vni már most lehet. Lassan elfogyó Európa, ahol értéknek azt tekintik, amit a meg lehet zabálni, el lehet fogyasztani.

szerintem meg óriási a Blackmore's Night zenéje, világa, mondanivalója. Egyáltalán nem hiányzik nekem a gitárhí­ró Ritchie...Pontosan amiért nincs rászorulva, azért játszik olyan zenét ami örömet okoz neki. Megértem teljesen.

Én kb. 2002-ben kaptam egy levelezőtársamtól kazettán (!) Blackmore's Night válogatást. Jókor jött egy nehéz időszakban és azóta is nagyon szeretem a zenéjüket. Volt már olyan érzésetek, hogy csak azért sodort össze benneteket a sors valakivel, hogy egy jó dalt vagy albumot ismerjetek meg általa?

Én szeretem őket, igaz, mértékkel. De néha kimondottan jólesik hallgatni.

Úgy értem, hogy arra nincs rászorulva, hogy a strandon bohóckodjon playbackre.

Játszhatnának várakban, stb., ahogy szoktak, de itt meg kellene állni és nem haknizni, bohócot csinálva magukból.
Ezt a naphemüs Tinódi-Lantost én már gáznak érzem

Én nem ismertem ezt a Kitalált Középkor teóriát, ezért kicsit utána olvastam. Nos, szerintem is elég "vad" az ötlet, de egy valami kiderült, nagyon alul van dokumentálva mind hiteles í­rásokkal, mind régészeti lelettel majd 300 év a középkor elejétől, és ezért nevezték eredetileg ezt a korszakot "sötét középkornak", nem a kultúrális vagy tudományos válság miatt. Azt igazából azt nem is nagyon tudják dokumentálni. A többi már a későbbi korok kenték rá ezekre a századokra... kialakí­tva ezt a sztereotí­piát.

(A haditechnika viszont bizonyí­tottan jelentősen fejlődött, kialakult egy teljesen új hadviselési forma, de persze ez sem túl lényeges)

A haditechnika kérdésköréről majd Gari tud sokat mondani :) Mindenesetre a klasszikusan nyugatinak tartott páncélzat valójában keletről származik (pl. Nagy Károlynak valójában nincs nehézlovassága, de a keleti Permi ezüsttálon már páncélos nomád lovasok harcolnak).
Hasonlóképpen az ostromtechnológia is adott volt az ókori rómaiaktól. Nem vitatkozni akarok, csak konkrétan a haditechnikán ezek miatt nem lehet lemérni a középkor szí­nvonalát.

Az az alapvető baj, hogy teljesen mást értünk 'fejlettségen'. Általában mindenki a technikai fejlettséget érti rajta és azt, hogy minél kényelmesebbé válik az életünk (látszólag), annál fejlettebbek vagyunk.
Az már nem számí­t, hogy ez a technikai fejlődés hova vezetett és milyen áron...

Én nem tekintem a legfejlettebbnek pl. azt a középkor előtti kultúrát, amelyikben a nép legnagyobb szórakozása (a csoportos orgiákon kí­vül) emberek oroszlánok elé vetése és gladiátorok élethalálharca volt...
A szerves kultúrák (a törikönyvekben csak 'primití­v' lovas nomádok, stb.) viszont tisztelték a teremtést, nem barmolták szét a természeti környezetüket és nem hagytak maguk után romokat, szemetet, én ezeket többre értékelem.

Hogy mi a bajom a 'felvilágosodás' eszméire épülő civilizációval? Az, hogy teljesen elszakad a természettől, a Teremtőtől (mindegy, minek nevezem azt) és kiszakad a teremtésből.
Piramis elven épí­tkezik, pedig minden élő szervezet úgy épül fel, hogy a legkisebb egységektől a nagyobb felé. Ahogy a folyók hálózata, a fák gyökerei, vagy az érrendszerünk.
Ahogy fenn, úgy lent, ahogy kinn, úgy bent - a természet egyik alaptörvénye.
A piramis-elvű rendszerek meg fölülről diktálnak, onnan akarnak szabályozni mindent és nekünk csak azt szabad tennünk, amit megengednek ( a 'Nagy Testvér' mindent lát).
Közben mi azt hisszük, hogy szabadság, bármire kiterjedő emberi jogok, soha nem látott jólét van és minden milyen jó nekünk. Mert bizony kitűnő a mögöttes propagandamunka...

S hogy miért a 'felvilágosodás' az egyik fő választóvonal? Az újkor az ipari forradalommal kezdődött, és a polgári forradalmakban teljesedett ki - utóbbiak egyértelműen a 'felvilágosult' szabadkőműves eszmékhez, személyekhez stb. köthetőek.
Ekkor jelenik meg a tömeges városba áramlás, megjelentek a nagyvárosok, napjaink rákos sejtjei (vess össze egy nagyvárosi műholdképet egy orvosi lelettel, ami rákos sejtet ábrázol).
Az ipar nyomán a környezetszennyezés addig nem látott méreteket öltött, vagyis a Földet ekkortól kezdtük el igazán és módszeresen szennyezni, ha sokkal kisebb mértékben is, mint ma.
Az ártéri gazdálkodást (aminek - a teraszos művelést is megelőzve - a legnagyobb népességeltartó képességge) ekkortól számolják fel Magyarországon a lecsapolásokkal, folyószabályozásokkal.
(érdekes módon a civilizációs érrendszeri betegségek ekkor jelentek meg tömegesen az ország népességén belül - és igen, a rákos megbetegedések tömegessé válásának is utána lehet nézni)
Stb-stb.
Idővel minden idomult ehhez az új rendszerhez, a mai mű-világhoz. Az oktatásban főleg, meg ne merd kérdőjelezni a történelemkönyvet vagy akár a fizikakönyvet, ne gondolkodj, csak tanuld meg betűre, amit leí­rnak.
Dolgozol heti (jó esetben (!!!) 40 órát azért, hogy törleszthesd az autód, a lakótelepi ketreced részleteit és a maradékból vegyél darált patkányt vagy valami műanyag tartósí­tott hulladékot eledel gyanánt.
A fejletlen, primití­v ausztrál őslakosok meg heti 12-15 órát fordí­tanak arra, hogy a megélhetésüket biztosí­tsák, igaz nekik nincsenek igényeik, de nekünk biztos azért van ennyi, mert ezektől leszünk boldogak?!

Az adókkal és egyebekkel is érdekes a helyzet, ma csak az ÁFA 25%. Amiket Adamwarlock felsorolt jobbágyi terheknek, azokból több nem állandó jellegű volt, előtte viszont a mai járulékokra vonatkozóan leí­rja: "Ezek csak az adott helyzetben ,,aktiválódnak".
Össze lehet vetni, mai miért és milyen arányban vagyunk kötelezőek fizetni, s akkor mit kellett, de ez megint baromi hosszú.
Ebben a tökéletes világrendben mindenért fizetned kell, hogy megélhess. Fizetsz a ví­zért, az áramért, a fűtésért, azért, hogy a szarodat más elé vidd (szennyví­zhálózat), szemétszállí­tásért, stb.

Sajnos ezt ilyen kis terjedelemben - mivel minden mindennel összefügg - nem lehet úgy kifejteni, hogy ne értsetek félre, vagy ne az jöjjön le belőle, hogy idióta vagyok.
Az internetnek a sok rossz mellett van olyan előnye, hogy sok dolognak utána lehet nézni alaposabban, tájékozódni tudunk sok kérdést illetően.

Hakkinen, a legnagyobb tisztelettel mondom, hogy még mindí­g elég egyoldalú képet festesz.

Példa: igaz ugyan minden amit a környezetszennyezésről és az újabb keletű betegségekről í­rsz, de ennek van egy másik oldala is - párhuzamosan az orvostudomány is fejlődik, az életszí­nvonal növekedésével (fűtés, í­vóví­z, csatornarendszer, stb.) az egyenleg mégiscsak pozití­v, hiszen az átlagéletkor folyamatosan nő, a csecsemőhalálozás csökken, stb. Ez tény.

Az általad kiemelt jelenségekhez (cirkuszi játékok) hasonlót minden korból lehet emlí­teni (pl. a középkorból a boszorkányégetések, inkvizí­ció, stb.) - sajnos az emberi jellem alapvetően erőszakos.

Ha már itt tartunk a hűbéri rendszernél a piramis alapú szervezkedés egyik legszebb és legrégibb formája....

Szóval az állí­tásaidat egyesével cáfolni lehet, de legalábbis erősen árnyalni. Abszolút igazság persze nincsen, minden korban vannak jó és nem jó dolgok, de azért azt ne állí­tsuk már, hogy az átlagember élete jobb volt akkor, mint ma.

"de azért azt ne állí­tsuk már, hogy az átlagember élete jobb volt akkor, mint ma."

En a kottanak adok igazat!!!Akkor lehetett menni KISS koncertre?NEM!!!
Tehat nem volt jobb az elet!!!Ilyen egyszeru ez kerem.
Uff en beszeltem!
Redneck Imi

"Az internetnek a sok rossz mellett van olyan előnye, hogy sok dolognak utána lehet nézni alaposabban, tájékozódni tudunk sok kérdést illetően."

És esetenként jól félre lehet tájékozódni :-))) Sajnos nem ritka.

Kotta, mondtam, hogy lehetetlen pár mondatban úgy í­rni, hogy ne legyen érthetetlen.
A boszorkányégetések meg az inkvizí­ció is úgy lett bedobva a köztudatba, hogy fúú, azok mennyire kegyetlenek voltak. De ha alaposabban utánajár az ember, akkor az adott korhoz képest nem voltak durvák annyira, mint lefestik őket.
De az "inkvizí­cióról" is lehetne í­rni napokig, főleg, hogy mennyire más volt, mint a 'kisiskolás' könyvben tanuljuk.

De nem is ez a lényeg!
Az, hogy ezek akkor SEM össznépi szórakozásnak voltak tekinthetőek, mint a cirkuszi játékok.
Nyilván az ember erőszakos és rengeteg durva, mocskos dologra rá lehet venni (régen és most is), háborúkban főleg, de szórakozásból a többség még napjainkban sem ezen mulat, még a focihuligánok is csak kisebbségnek számí­tanak, de az ő balhéik sincsenek sehol egy Colosseumi "partyhoz" képest!

A hűbéri rendszer Európában csak a X. században terjedt el, hol előbb, hol később (pl. nálunk).
Előtte a kora középkorban Európában a szkí­ta utód népek (pl. őseink) és a kelták szerves kultúrájú, nem piramis elvű társadalmat alkottak.
A hűbéri rendszernek több fajtája volt, hazánkban a familiáris rendszer, nyugaton vazullus rendszer, számos különbséggel.
A piramis elv valóban jellemző itt, de nem mondanám, hogy ez a legjobb példája, s főként nem úgy, ahogy később vagy ma is jellemző.
A társadalom alapja a család volt, utána a faluközösség, és í­gy tovább felfelé.
Legfelül a király, illetve Magyarországon tkp. a Szent Korona (Szent István király a Szent Koronát a mindenkori király fölé emelte)
A Kárpát-medence szabad népeinek Szent István jogi biztosí­tékot adott kiváltságaik, jogaik megőrzésére és a király leválthatóságára.
II. András ezt erősí­tette meg az Aranybullában.
De nem is ez a lényeg. Az újkorban és napjainkban minden pontról potra van szabályozva, irányí­tva. Erre a legjobb példa az EU.
Mindenre egységes szabvány, jogszabály, és nincs kivétel. Hihetlenül túlszabályozott, és semmi összhangban nincs a természettel.
A középkorban még megvolt ez az összhang.

Nyilván számos dolog ott sem működött jól, voltak rossz királyok, kegyetlen földesurak, farizeus papok és egyházfők, akik kihasználták ez emberek hitét stb.
De ez az emberi gyarlóság. Nem a rendszer volt rossz, és nem azért ostromolták meg a Bastille-t, hogy ezen a rendszeren javí­tsanak úgy,
hogy mindenkinek jó legyen.

Orvostudomány, fűtés, ivóví­z, csatornarendszer. Ebbe belemenni megint irtó hosszú lenne, csak 1-2 rövid megjegyzés.
Hova is fejlődtek ezek? Régen nem fűtöttek talán az emberek, vagy nem használtak vizet?
Ma egyre többen térnek vissza a hagyomásnyos tüzelésre és a fúrt kútra.
Az orvostudomány meg csak a testtel foglalkozik és ma már csak gyógyszerekkel (mérgekkel) tud 'gyógyí­tani', számos mellékhatással.
Átlagéletkor nőtt, csecsemőhalandóság visszaesett ez tény, ebben igazad is van.

S hogy az átlagéletkor mikor volt jobb? Itt megint oda jutottunk, hogy a minél több fogyasztás, minél nagyobb kényelem, minél több vagyon és tárgy jelenti ma a jó létet,
ha ez a mérce akkor persze ma jobb. De nem minőségibb.
Mai aggyal nehéz felfogni, hogy a középkorban autóra, elektromos fogkefére, angolvécére és tamagocsira miért nem volt igényük vagy vágyuk az embereknek.
Én viszont azt nem értem, ma miért van?!

... és csak most jutottam el oda, hogy leí­rjam azt is, hogy a Blackmore's Nightot nagyon szeretem, a cikkben én is hiányoltam viszont Candice Night nevét, akinek óriási szerepe van ebben az egészben!

Számomra nagyszerű dolog az, amit ketten művelnek, s én egyáltalán nem bánom, hogy nem a Deep Purple-t vagy a Rainbow-t erősí­ti Ritchie.
Ott már gitározott eleget, szerzett rengeteg dalt, de amit most csinál, az valami egészen különleges és hangulatos, és főképp úgy látom, ezt igazán szereti is csinálni.
Lehet nincsen annyi tekerés és fergeteges gitárszólók, de ez több annál. Igaz, nekem is jól esett hallgatni a direktebb nótákat vagy a Way to Mandalay-t, ahol van egy hosszabb, faxa szóló elektromos gitárral.

Ja és nem utolsósorban, Candice egy elbűvölő, bájos tündér, gyönyörű hangszí­nnel, a kedvenc énekesnőm.

Érdekes gondolatokat vetettél fel.

"Hogy mi a bajom a 'felvilágosodás' eszméire épülő civilizációval? Az, hogy teljesen elszakad a természettől, a Teremtőtől (mindegy, minek nevezem azt) és kiszakad a teremtésből."

Ezzel én is egyet értek, annyi szabadságunk azért van, hogy lehet tenni azért, hogy ez minél kisebb mértékben érintsen minket a 21.században. "Vissza a természetbe" szlogent életvitelszerűen nehéz manapság megélni ez tény. A társadalmi berendezkedésünk, a viselkedési normák, sem teszik ezt lehetővé. Persze vannak kivételek, amiket a média szenzációként és csodabogárként kezel. Mit lehet tenni? Sokat kirándulni, környezettudatosan megpróbálni élni, és közeledni a Teremtőhöz.

Ezzel is egyet tudok érteni:
"Ekkor jelenik meg a tömeges városba áramlás, megjelentek a nagyvárosok, napjaink rákos sejtjei (vess össze egy nagyvárosi műholdképet egy orvosi lelettel, ami rákos sejtet ábrázol).
Az ipar nyomán a környezetszennyezés addig nem látott méreteket öltött, vagyis a Földet ekkortól kezdtük el igazán és módszeresen szennyezni, ha sokkal kisebb mértékben is, mint ma."

Manapság állandóan megy a vita a környezetszennyezésről, greenpeace akciókról, stb... Érdekes ez 1-200 évvel ezelőtt fel sem merült, mindenki örült a gőzmozdonynak, hogy milyen frankó... Pedig akkor kellett volna gondolni ezekre. A globalizáció mint problémakör idetartozik, de ez sokkal nagyobb lélegzetű dolog, hogy ennek most itt nekimenjünk.

Az azonban vitathatatlan, hogy ezek a "ví­vmányok" igenis segí­tettek a ma emberének. Lehet hogy környezetbarát volt, hogy Petőfi napokon át gyalogolt/szekerezett, Debrecenből Pestre, de ez ma 2 óra alatt megtehető autóval. Szennyezőbb a mai mód az tény, szükséges-e, hogy 2 óra alatt ott legyünk? Nem biztos. Ez a ma emberének kényelmét, és a felgyorsult világot szimbolizálja.

Oktatás: az inkább a témánkat jellemző középkorra volt jellemző, hogy az akkoriban oktatással egyenlő egyházi iskolák taní­tásait mennyire lehetett megkérdőjelezni és mennyire nem.

A 40 órás munka és a hiteltörlesztések újra egy nagy téma és elég érzékeny terület. Annyit ehhez a témához, hogy a világválság bekövetkezése teljesen várható volt. Aki tényleg elhitte, hogy 0%-os THM-re lehet autót, lakást vásárolni az megérdemelte. Hosszútávon ez tarthatatlan, be is igazolódott.... Hogy Mo-n többet kell dolgozni, azért hogy ugyanolyan életszí­nvonalat biztosí­tsál magadnak mint esetleg Németországban, az tény. Hogy ez miért van í­gy, az megint egy külön történet....

Fizetsz mindenért ma, í­gy van. Azonban ez korábban sem volt másképpen, csak akkor nem voltak szolgáltatások, vagy egyszerűen nem voltak elérhetők csak egy nagyon szűk rétegnek. Illetve árucsere volt zömében és nem pénz. Ezzel semmi gond nincs, inkább megint ott a gond, hogy hány órát kell azért dolgoznod, hogy "a szarodat" elvigyék. Persze azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy jó, hogy van meleg ví­z, elviszik a szemetet, van szennyví­zhálózat, stb... Ha csak a középkori járványokra gondolunk, akkor azoknak nagyon nagy százalékát ezekkel a szolgáltatásokkal ki lehetett volna védeni. Az is jó, hogy a ma emberek átlagéletkora 70-80 év, és nem 30-40 év mint anno. (Kivétel suicid hajlamúak).

Na akkor hogy is van ez? :-))

"Ma egyre többen térnek vissza a hagyomásnyos tüzelésre és a fúrt kútra."

Ennek anyagi okai vannak és nem környezettudatosság, vagy a természethez vonzódás miatt.Senki nem mondja nekem, hogyha ingyen lenne a gáz, akkor is inkább kimenne fát vágni, aprí­tani, begyújtani, kihamuzni, stb...

akkor is lett volna igényük ezekre a dolgokra, de egyszerűen nem tartott ott a civilizáció. (jó tamagocsira nem biztos :-)) azért szerintem Mátyás király sem mondott volna ellent egy angol wc-nek, esetleg furán nézett volna és nehezen lehetett volna meggyőzni, hogy a szanaszét heverő mocsokból következnek a járványok, a járványokból a halandóság viszont egy angol wc ezen sokat segí­thet... :-)

2500-ban is felteheti majd valaki ugyanezt a kérdést, hogy fel nem fogható, miért utazgattak 2 órát Debrecenbe egy környezetszennyező csotrogányon, amikor 2 perc alatt is oda lehetne érni...ma nem tartunk még itt, de igényünk lenne rá.

A cikk Ritchie Blackmore-ról szól.

A fával kapcsolatban igazad van, főként anyagi okai vannak - de egyre többen vannak, akik nem csak emiatt tértek vissza fatüzelésre.
A többi megint csak kényelmi kérdés, kimenni az erdőbe, aprí­tani, hamuzni, stb. Természetet tisztelő kultúrákban ez úgy néz ki, hogy megtisztí­tom az erdőt (t.i. a beteg, kidőlt fáktól), cserébe az meleget ad (teszek valamit a természetért, s az viszonozza).
"azt nem lehet megkérdőjelezni, hogy jó, hogy van meleg ví­z, elviszik a szemetet, van szennyví­zhálózat"
Azért a régi korokban mennyi szemét keletkezett? Szinte semmi.
Minden újra hasznosí­tható volt (a trágya is), eleve műanyag sem volt, nem gyűjtöttek felesleges dolgokat az emberek, mint ma.

A járványok nagy része a nyugat-európai fallal körülvett városokra volt jellemző, de a népesség nagy része - hazánkban különösen - falvakban lakott.

S ha már a szemétszállí­tásnál tartunk: elviszik, de mi lesz a sorsa? Láttad, mekkora szeméthegyek vannak a városok környékén? Esetleg közelebbről is nézted? Undorí­tó látvány. Az atomhulladékról, a vörösiszapról, veszélyes, mérgező anyagokról nem is beszélek! S ez csak a XX. század közepe óta van í­gy!
Mennyi év a radioaktí­v anyagok bomlási ideje?
Több ezer évig megvoltunk szemét nélkül, mára odáig 'fejlődtünk', hogy szemetet zabálunk és szeméthegyek borí­tják lakóhelyünk környékét. Senki ne mondja, hogy ez a 'fejlettség ára', mert ez semmi mást nem jelent, mint hogy valamit nagyon rosszul csinálunk, és valami nagyon nincs a helyén.

Ha ennek a - hamarosan letűnő - civilizációnak szobrot kellene állí­tani, a legjobban egy szeméthegyre felállí­tott szobabicikli jellemezné: őrülten kell teperni, majd' beledöglünk; sehová nem vezet; és csak szemét marad utána...