Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat
    • Adatkezelési szabályzat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

At Night I Fly: Mirror Maze

The Dark Element: Songs The Night Sings

Marillion: With Friends From The Orchestra

Lindemann: F & M

Peter Kovary & The Royal Rebels: Fly Forever

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

„Imádnám, ha az egyik Los Angeles-i zenekarommal eljutnánk Magyarországra”: Interjú Veress Mártonnal


#50: Rob Halford, Chicago, Keb’ Mo’, Bryan Adams, 'A Prog Rock Christmas'


Két frontcsaj, két teljesen külön világ: Delain, Arkona – Barba Negra, 2019. 11. 24.


Rifforgia közel két órában: Annihilator, Archer Nation – Barba Negra, 2019. 11. 21.


#49: Ringo Starr, Mike Zito, Ten Years After, Grateful Dead, Keith Jarrett

Hozzászólások

  • Guns N’ Roses – 2020 nyarán ismét Európában koncerteznek (4)
  • Judas Priest – Hamarosan elkezdik írni az új dalokat (3)
  • Biff Byford – Dal- és klippremier: School Of Hard Knocks (1)
  • Aerosmith – Gyorsan fogynak a jegyek a budapesti koncertre (3)
  • Black Veil Brides – Jövő nyáron a Budapest Parkban lépnek fel (x) (9)
  • Herflizett a Mikulás: Deep Purple, Monster Truck – Papp László Budapest Sportaréna, 2019. 12. 09. (11)
  • Pink Floyd – Negyven éve jelent meg a ’The Wall’ (14)
  • Open Road Fest – 2020-ban ismét Alsóörs ad otthont a fesztiválnak (x) (7)
  • Rózsaszínre púderezett misztikum: Ghost, All Them Witches, Tribulation – Budapest, Aréna, 2019. 12. 03. (2)
  • H.E.A.T – Februárra halasztották az új lemez megjelenését (1)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 0 felhasználó és 63 vendég van a webhelyen.

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- The Ferrymen: No Matter How Hard We Fall (dal)
- Allen / Lande: The Battle
- Pretty Maids: Serpentine (dal)
- Voyager: Brightstar (dal)
- Lacuna Coil: Black Anima

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Michael Schenker Fest: Revelation
- Myrath: Shehili
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory

karpatisz

- Sons Of Apollo: Goodbye Divinity (dal)
- Sons Of Apollo: Fall to Ascend (dal)
- Flying Colors: Third Degree
- At Night I Fly: Mirror Maze
- Slipknot: We Are Not Your Kind

Bigfoot

- Steve Hackett: Genesis Revisited Band & Orchestra Live
- Deep Purple: Live In Rome 2013
- Marillion: With Friends From the Orchestra
- Ten Years After: Naturally Live
- Mike Zito & Friends: Rock 'n' Roll A Tribute To Chuck Berry

Dzsó

- Opeth: In Cauda Venenum
- Stereophonics: Kind
- Flying Colors: Third Degree
- Ringo Starr: What's My Name
- Chris Rea: One Fine Day

Losonczi Péter

- Mayhem: Daemon
- Ray Alder: What the Water Wants
- Endseeker: The Harvest
- Eclipse: Paradigm
- Isole - Dystopia

Pálinkás András

- Iggy Pop: Free
- Tool: Fear Inoculum
- Depeche Mode: 101 live
- Metallica: Helping hands...Live & Acoustic At The Masonic
- White Ward: Love Exchange Failure (Dal)

Wardrum

- Hugh Laurie: Let Them Talk
- Hugh Laurie: Didn't it Rain
- Heilung: Futha
- Periphery: IV Hail Stan
- Steven Wilson: Hand.Cannot.Erase.

rune

- KoЯn: The Nothing
- Borknagar: True North
- Leprous: The Congregation
- Opeth: In Cauda Venenum
- Lacuna Coil: Black Anima  

Lacc

- Leprous: Pitfalls
- Opeth: In Cauda Venenum
- Tool: Fear Inoculum
- Flying Colors: Third Degree
- Nick Cave: Ghosteen

Mike

- Atlantean Kodex: The Course Of Empire
- Concilium: No Sanctuary (EP)
- The Offering: Home
- Crypt Sermon: Key Of Solomon (dal)
- Borknagar: True North

pokkornel

- Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
- Merzbow,Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discoverer
- William Duvall: One Alone
- Android: Édentől Keletre
- Krokofant, Ståle Storløkken, Ingebrigt Håker Flaten: Q

 

Új felhasználók

  • csefeco
  • Liverpool71
  • rakkatakka
  • Feri
  • Shazeen

Metalindex

Címlap

"Nagyon fontos, hogy megtaláld a zenében az üzenetet": Interjú Michael Weikath-tal

MMarton88, 2010, november 9 - 09:07

A Helloween a hónap végén jelenteti meg 'Seven Sinners' cí­mű új albumát, ráadásul a turné egyik első állomásaként Budapesten is koncertezni fog a Stratovarius társaságában. Ennek apropóján beszélgettem a csapat fő motorjával és emblematikus figurájával, Michael Weikath-tal, aki az előzetes pletykák ellenére egy nagyon barátságos, kedves embernek bizonyult a beszélgetés során...

HRM: Weiki, mindenek előtt hadd köszöntselek magazinunk, a Hard Rock Magazin, illetve a hazai Helloween rajongók nevében. A kanyarban van az új albumotok megjelenése, mit várhatunk a Seven Sinnerstől?

Weiki: Én is köszöntöm az olvasókat! A legjelentősebb különbség az, hogy az új lemezünk hangzása egészen más, mint a korábbi anyagainké, ugyanis ezúttal Sasha javaslatára, a föld természetes frekvenciáját alapul véve, 8 Hz-el lejjebb hangoltuk hangszereinket. Nem is tudom, hány hangnak felel meg ez pontosan, a hangzásképben mégis jelentős változást jelent. Azt sem tudom biztosan megmondani, mennyire keményedik be ettől a lemez, hiszen a dalok nem lettek agresszí­vabbak, mint korábban, mégis, valahogy sokkal természetesebbnek hat az összkép. Nem is nagyon lehet ezt pontosan elmagyarázni... Közelebb kerültünk a természetes hangzásokhoz, í­gy a dalok sokkal jobban szólnak, mint korábban bármikor. Ugyanakkor a szokatlan hangzás miatt tudatosan disszonáns is helyenként a végeredmény, ám ez itt véletlenül sem jelent rosszat.

HRM: Miért kezdtetek el kí­sérletezni a frekvenciákkal? Nem tetszett az előző lemezek hangzásvilága?

Weiki: Ezt í­gy nyilván nem mondanám, hiszen akkor azokkal a munkáinkkal is nagyon elégedettek voltunk. Egyrészt, itt volt már az ideje valami különlegességnek, másrészt úgy érzem, valahol mindig is ezt a hangzást kerestük, én pedig mindig is azt szerettem volna, ha í­gy dörrennek meg a dalaink. Nagyon tudatosan és pontosan hangoltuk 432 Hz-re.

HRM: Mi a helyzet a cí­mmel és a borí­tóval?

Weiki: A dalok közül sok foglalkozik a mágiával, a varázslással, melyekhez azok a szeptagram, szeptagon minták is társulnak, amelyek a borí­tóra kerültek. Bár az album borí­tóján hét borotvaéles pengét látsz, az egész kiindulópontja mégis a mágia, a varázserő volt. Nem tudom, hogy melyik mágikus jelkép az erősebb, a pentagram, vagy a szeptagram, de már akkor, mikor demóztunk, azt szerettem volna, hogy a varázslás vizuálisan is megjelenjen az új lemezen, a téma pedig, gyakorlatilag a teljes alkotói folyamatot végigkí­sérte. Mikor befejeztem a demóimat és átküldtem az anyagot az iPhone-omról Andinek, betettem borí­tónak egy hasonló szeptagont/szeptagrammát. Mivel Andinak és nekem is megtetszett a minta, ráadásul a két demó dal cí­mében is benne volt a Sinner (magyarul: bűnös) szó (Where The Sinners Go, The Sage, The Fool, The Sinner), adta magát a dolog, hogy a lemezcí­met is ezek házasí­tásából hozzuk össze; hamar ki is találtuk, hogy Seven Sinners legyen!

HRM: Hány kislemezt, hány klipet terveztek?

Weiki: Nem tudom még biztosan. Az Are You Metal?-ból már kiadtunk egy maxit és videót is forgattunk hozzá, a kislemezre pedig, a cí­madón kí­vül felkerült a Raise The Noise egy rövidí­tett verziója, valamint az I'm Free cí­mű bónuszdal is. Nem tudom, hogy lesz-e több kislemez, egyelőre csak ebben gondolkodtunk.

HRM: Hogyan álltak össze a dalok?

Weiki: Mindenki elkészí­tette otthon a saját kis demóját, dalát, aztán amikor összegyűltünk próbálni, kiegészí­tettük egymás ötleteit, befejeztük, véglegesí­tettük a dalokat. Megbeszéltük, hogy egy-egy nóta végül milyen is legyen, esetleg más dallamötleteket, témákat tettünk még hozzájuk, vagy kivettünk belőlük. Nekem is maradt pár ötletem, amelyek nem kerültek fel végül a lemezre, de ezzel nem vagyok egyedül. A Where The Sinners Go nótát Andi Deris hozta, akárcsak az Are You Metal?-t. A Who Is Mr. Madman? Sasha műve, a Raise The Noise számot pedig én í­rtam. A World Of Fantasy Marcus dala, a Long Live The King, illetve a The Smile Of The Sun Andié. A You Stupid Mankind Sasháé, az If A Mountain Could Talk Marcusé. A The Sage, The Fool, The Sinner az én dalom, a My Sacrifice Sasháé, a Far In The Future pedig Andié. Jó változatos lett!

HRM: Emlí­tetted a dalcí­meket, meglepően sok hasonlí­t a régi számaitok cí­meire...

Weiki: A Who Is Mr. Madman?-re lehet úgy tekinteni, mint a Perfect Gentleman folytatására. Főhősünk olyannyira tökéletes volt, hogy már túlságosan sok nőnek bonyolí­totta az életét és ennek következményeiről szól a dal. A többi hasonlóság pedig... Nézd, ugyanaz a zenekar készí­tette ezt a lemezt is, mint a korábbiakat, ugyanazok az emberek í­rták a dalokat. Nyilván ebből adódik, hogy sok hasonlóságot lehet felfedezni a korábbi dalaink, illetve a mostaniak között, de más direkt kapcsolat nincs. Talán még a World Of Fantasy nótára mondanám azt, hogy ez Markus I Want Outja, de ez sem szándékos kapcsolat a két dal között.

HRM: A legutóbbi rendes soralbumotok három éve, 2007-ben jelent meg. Mit gondolsz mai fejjel a Gambling With The Devilről?

Weiki: Mindenképpen egy erős korongnak tartom, már a kezdése is nagyon ütős lett, azonnal az ember arcába csap. Azt gondolom, komoly, mély benyomásokat hagyott az emberekben, könnyen elérte Őket. A mostani lemez kicsit más. Kevésbé érzem direktnek, másfajta érzéseket, benyomásokat fog hagyni a hallgatókban, ráadásul, a készí­tésbe is jobban belefolyt mindenki. A Seven Sinners egy közösebb munka gyümölcse, mindenki inspirációit kihallani belőle, a Gambling nem ilyen volt.

HRM: Mi a helyzet az Unarmed anyaggal?

Weiki: Az egy olyan lemez volt, amit muszáj volt elkészí­tenünk. Nem hagyhattuk ki, adódott egy lehetőség, hogy ezzel ünnepeljük meg az évfordulót, nekünk pedig ki kellett próbálni. A végeredményt te is hallottad. Nem akartunk egy szokásos, sablonos kiadvánnyal ünnepelni, nem akartunk egy szokványos válogatást. Valami érdekeset akartunk kiadni, az Unarmed pedig nem más lett, mint egy fura kí­sérlet, valami, ami inkább magunknak szólt, mint a rajongóknak; kipróbáltunk valami újat a saját örömünkre. Ennél a lemeznél minden teljesen más volt, mint amihez az emberek hozzászokhattak. Voltak olyan "hardcore" rajongóink, akik abszolút nem tudták megszeretni a korongot, de ezzel nincs is semmi baj, teljesen érthető volt a reakciójuk.

HRM: Nemsokára hazánkba is ellátogattok a Seven Sinners turnéval. Mire számí­thatunk?

Weiki: Már kitaláltam a setlistet, öt új dalt fogunk betenni a műsorba. Ennél többet nem szí­vesen mondanék a programról, az első buli után már úgyis tele lesz a net azzal, hogy miket játszottunk. Legyen a többi dal meglepetés! Egyelőre azt sem tudom még, milyen szí­npadi kellékeink, dí­szeink lesznek, ez a napokban véglegesedik. Az biztos, hogy ezúttal is köze lesz a dí­szletnek az új lemez borí­tójához.

HRM: Sok banda csinál manapság olyan turnét, amelyiken az első hangtól az utolsóig, teljes egészében eljátsszák valamelyik lemezüket. Mit gondolsz erről?

Weiki: Á, igen, ilyet mi is csináltunk a Keeper lemezek turnéinak idején, ha jól rémlik, akkoriban csaknem a teljes Keeper 1-et végigjátszottuk a bulikon. Azt viszont, hogy manapság melyik banda melyik lemezzel művel ilyet, nem követem figyelemmel, biztos vagyok benne, hogy te jobban értesült vagy, mint én. De ha magunkra gondolok... vannak dalaink, amelyeket kötelező eljátszanunk a bulikon, egyszerűen nem maradhatnak ki. Ha nem játszanánk őket, az emberek nem éreznék jól magukat a koncertjeinken és nem mennének haza boldogan utána. Gondolok itt többek közt az Eagle Fly Free-re és társaira, arról nem beszélve, hogy a management biztosan keményen beszólna, ha kihagynánk mondjuk az I Want Outot. Akár három és fél órás koncerteket is tarthatnánk, ha ki akarnánk szolgálni minden egyes rajongót a tömegben és ha ehhez még egy teljes albumot is hozzávennénk... egyszerűen túl sok, ilyen hosszú bulikat nyilván nem lehet csinálni.

HRM: A turnéra egy másik nagy csapat, a Stratovarius fog Titeket elkí­sérni. Hogyhogy Velük jöttök?

Weiki: Ó, azért, mert alapvetően nagyon közel áll egymáshoz a két csapat stí­lusa. Ha összehasonlí­tod a zenénket, rengeteg a közös pont, ráadásul a Stratovariusnak sok olyan régi dala van, melyek akár Helloween nóták is lehetnének. Nekik is vannak rajongóik, akik úgy gondolják, a Strato jobb, mint a Helloween és vannak olyanok is, akik szerint a régi Helloween volt a király, az új a közelébe sem tud érni. Most végre nekik is bizonyí­thatunk és megmutathatjuk, hogy igenis, mi még mindig olyan király csapat vagyunk, mint régen. Továbbá az is egy nagyon fontos dolog, hogy a Stratovarius a melodikus metal zene egyik legmeghatározóbb, úttörő csapata. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Velük együtt fogunk turnézni! Véletlenül sem szabad úgy gondolni Rájuk, mint egy átlagos előzenekarra, Ők különleges vendégei a turnénak. Annyit turnéztak már a világ körül, hogy csaknem beleőrültek, tapasztaltak, profik, nagyon nagy élmény lesz Velük együtt koncertezni. Ráadásul a Helloween és a Stratovarius együtt egy nagyon érdekes párosí­tás, egy erős kombináció, remélhetőleg sok rajongót fog érdekelni ez a nem mindennapi duó.

HRM: A Gambling With The Devil turnén a Gamma Ray játszott előttetek, de pár dalra Kai és Henjo is felment hozzátok a szí­npadra. Milyen érzés volt újra együtt muzsikálni régi frontemberetekkel, Kai Hansennel?

Weiki: Nem tudnám azt az egész turnét máshoz hasonlí­tani, mint egy nagy családi találkozáshoz. Nagyon furcsa volt, hisz a két banda zenészei, mint kiderült, sokkal jobban ismerték egymást a közös múlt apropóján, mint azt a körút előtt bármelyikünk is hitte. Tényleg olyan volt, mint egy nagy családi találka, ahol sok év után újra összefutsz rég nem látott rokonaiddal. "Ó, itt jön Dirk, itt jön Daniel, ez meg itt Henjo...!" Régebben Henjo volt a legjobb barátom Hamburgban. Nagyon sokáig tartott ez a barátság, csak miután beszállt a Gamma Raybe, Ő is elkezdett turnézni, neki is kevesebb ideje maradt és egyre ritkábban futottunk össze. Egyébként eleinte Ő is volt a felelőse annak, hogy a zenekarok jól kijöjjenek egymással, jól megértsék egymást. Olyan volt, mintha lenne egy kémem Kai bandájában. :) Persze ilyesmire most már abszolút nincs szükség. Rengeteg meglepő élményünk volt a turnén együtt, pedig korábban nem is gondoltam volna, hogy a két zenekar tagjai ennyire hasonló karakterek. Például most derült csak ki, hogy Kai és én ugyanazt a képregényt járatjuk már sok-sok éve. Végig nagyon jó volt a hangulat, remekül érezte magát egymással a két csapat. Nem beszéltünk politikáról, nem beszéltünk ideológiákról, semmi olyanról, ami vitához, vagy feszültséghez vezethetett volna, barátságos volt a légkör nagyon. Örültünk, hogy láttuk egymást, senki nem akarta, hogy probléma, vagy balhé legyen a turné során. Most újra közelebb került egymáshoz a két csapat és mindenki közt nagyon jó a viszony. Amí­g el nem romlik, he-he.:)

HRM: Talán már hallottál róla, hogy Kai egy Stormwarrior nevű német csapattal adott néhány speciális koncertet, melyeken javarészt régi Walls Of Jericho korabeli Helloween klasszikusokat játszottak. Nem jutott esetleg Neked is eszedbe, hogy csinálj pár koncertet, melyeken régi Helloween dalokat toltok Markusszal, illetve Kaijal?

Weiki: Ááá, akkor már Kiske is kellene ide meg a Keeper lemezes dalok, ráadásul nem is lehetne Helloween turnét csinálni a Helloween mai tagjai nélkül. Viszont egy olyan speciális buli, ahová meghí­vnánk a régi Helloween tagokat vendégnek és a mai felállás Velük kiegészülve tolná a régi dalokat... na, az nem lenne rossz. Más kérdés, hogy ezt borzasztó nehéz lenne tető alá hozni, maga lenne a logisztikai rémálom, úgyhogy nem valószí­nű, hogy egy ilyen összejöhet a közeljövőben. Legalábbis, egyelőre nincs a terveink között, a Seven Sinners turné is éppen eléggé fel fogja őrölni az energiáinkat, a szervezési kapacitásainkat.

HRM: Persze, érthető. Másfelől, elképzelhetőnek tartod-e, hogy egyszer a Unisonic együttessel és Kiskével turnézzatok úgy, ahogy tettétek azt most a Gamma Rayjel?

Weiki: Hmm, nem tudom. Megmondom, hogy mi ennek a kritikus pontja. A Unisonic dobosa, Kosta Zafiriou a turnémenedzserünk. Szerintem túl stresszes lenne neki egy olyan turné, ahol nemcsak koordinálnia kellene mindent, de még dobolnia is kellene az egyik bandában. Ez nem lenne túl praktikus dolog. Persze, meg lehetne oldani, hogy más dobol, de miután a Unisonic Kosta bandája is, nem hinném, hogy sort akarnának kerí­teni ilyenre. De nem tudom. Figyelj, ha képes lenne összeegyeztetni a két feladatot, ha meg tudná oldani és jó is lenne Neki í­gy, akkor összejöhet, ráadásul akkor ez is egy jó párosí­tás lenne. Ennek a lehetőségét Tőle kell megkérdezni.

HRM: Értem. Weiki, több mint huszonöt éve vagytok már a melodikus rockzene egyik legmeghatározóbb csapata. Mi az, ami ennyi év után is képes Titeket motiválni, inspirálni?

Weiki: Számomra nem is okvetlenül a nyilvánvalónak tartott dolgok, sokkal inkább a hangulatok, amiket átélek, amiket érzek. Nyáron, amikor élvezed a napot, vagy amikor elmész valahová és megázol... az, amit egy-egy ilyen apró dolog ki tud váltani az emberből. Van egy csapat, akiket nagyon szeretek, úgy hí­vják Őket, hogy Muse. Bár a korábbi anyagaikat jobban bí­rtam, még most is nagyon tetszenek, persze, azóta borzasztó sikeresek lettek. Jó lenne egyszer nekünk is ilyen sikereket elérni!:) Aztán ott egy másik banda, a Soilwork, akik szintén lenyűgöző dolgokat csinálnak, nagyon szeretem és nagyra tartom Őket. Mindkét banda tud inspirálni, miközben hallgatom a zenéjüket. Nem akarom nyilván lemásolni a muzsikájukat, a stí­lusukat, de azok az érzések, hangulatok, amelyeket közvetí­tenek, a különböző zenék nyomot hagynak a művészetedben, az általad í­rt dalokban. Szerintem stí­lustól függetlenül nagyon fontos, hogy megtaláld a zenében az üzenetet. Mindegy, hogy rockot, popot, techno, vagy hip-hop zenét, netán népzenét hallgatsz, a fontos, hogy meghalld a lényegét a zenének, hogy miről szól, hogy megérintsen, hogy nyomot hagyjon benned. Ezt nem szabad elfelejteni! Szerintem az, hogy ilyen élményeket kapsz, illetve próbálsz átadni a zenéden keresztül, nagyon feltölti az embert, nagyon sok energiát tud felszabadí­tani az emberben, főleg úgy, hogy manapság egyre tudatlanabbak az emberek a zenével kapcsolatban. Véleményem szerint a hetvenes években sokkal előrébb tartott a zene, sokkal előremutatóbb, jobb dalok születtek stí­lusoktól függetlenül. Jobban meg tudták fogni az embereket a dalok, a hallgatók pedig nyitottabbak voltak a zenékre. Fontosabb volt a zene, jobban odafigyeltek a csapatok a részletekre, a szervezettségre, a dalaikra, mindegy, hogy ki í­rta azokat. Persze nem szabad panaszkodnom, mert az elmúlt években némelyest javult a helyzet, de pár éve a zene ilyen szempontból mélyponton volt. Talán hamarosan visszatérhetnek a régi szép idők!

HRM: Volt olyan bármikor is, hogy mélyponton érezted a Helloweent és arra gondoltál, hogy kiszállj, vagy leállí­tsd a bandát?

Weiki:Csak egyszer, a Chameloen turné idején. Az borzasztó rossz volt, az emberek egyszerűen nem akarták megérteni, elfogadni a Chameleon lemezt, í­gy pedig nehéz volt turnéznunk, népszerűsí­tenünk az anyagot. Amúgy azóta talán ezt az albumot is picit jobban befogadták már a rajongók.

HRM: Hol szeretsz jobban játszani fesztiválokon, vagy klubkoncerteken?

Weiki: Nem számí­t. A lényeg, hogy mindig jöjjenek az emberek, legyenek kí­váncsiak a csapatra, amelyikben játszom. A fontos számomra az, hogy van, aki eljön a bulijainkra, hogy van, akit érdekel, mit csinálunk, hogy van, akinek vannak elképzelései, elvárásai a koncertünkkel kapcsolatban, megnéz minket és jól érzi magát. Mindegy, ha 150-en jönnek el egy bulinkra, én akkor sem akarom azt, hogy az a 150 ember rosszul érezze magát, hogy ne szórakozzon jól. Ha csak Ők voltak elég bölcsek, hogy meglessenek minket, akkor megérdemlik, hogy jól szórakozzanak! :) Akkor lenne baj, ha senki nem lenne ránk kí­váncsi, mert akkor bizony lenne okom panaszkodni. Így viszont értékelni kell mindenkit, aki eljön és megnézi a bandát. Megjegyzem egyébként, hogy régen a vasfüggöny mögött, Kelet-Európában borzasztó nagy sikereink és nagyon-nagyon sok rajongónk volt, a Szovjetunióban több millió. A keleti régióban valahogy mindig nagyobb volt a sikerünk, mint amilyenre korábban számí­tottunk, ott valahogy mélyebb benyomást tettünk az emberekre, mint máshol. Persze, ez már rég volt, a világ azóta nagyon megváltozott és már Oroszországban is egészen más a helyzet. Magyarországra is emlékszem, Nálatok is sokan voltak kí­váncsiak ránk, úgyhogy a Ti országotok is mély nyomot hagyott bennünk, csakúgy, mint az egész keleti blokk. Nálatok van az a fura, hetvenes évekbeli szocialista épület és koncertterem, ahol játszani szoktunk, nagyon fura hely, főleg a backstage része. De szeretjük, mindig szí­vesen játszunk ott, jó hely. A szí­npad, a vendéglátás, minden rendben szokott lenni.

HRM: Weiki, sosem gondoltál arra, hogy szólólemezt jelentess meg?

Weiki: Ó, egyszer még régebben komolyan tűnődtem a dolgon, de manapság már nem. A turnézás nagyon sok időt és energiát felemészt, nem nagyon van időm a magánéletre, vagy pihenni eközben. Úgyhogy, amikor nem turnézunk, megpróbálok inkább magamra, illetve a szabadidőmre koncentrálni. A Dark Ride lemez megjelenése előtt gondolkoztam azon, hogy itt lenne az idő egy szólólemezt készí­teni, de miután eléggé sok probléma adódott akkor a csapat háza táján, a dolog végül nem jött össze. Nem is tudom igazán, hogy milyen szólólemezt kéne készí­tenem. Különlegesnek is kellene lennie, jónak is kellene lennie...túl sok energiát emésztene fel. A baj az, hogy ezt az energiát a Helloweentől venné el. Ha most nekilátnék egy szólólemeznek, amire nem sajnálnám az időt, az energiát és egy csomó jó ötletet is feltennék rá, az meghallatszódna a következő Helloween lemezen, ugyanis azt nem tudnám már utána olyan jóra megí­rni, nem tudnék olyan erős témákat hozni, ennyit pedig nem ér nekem ez az egész. Most nem úgy látom, hogy fogok valaha ilyen jellegű anyaggal jelentkezni.

HRM: Értem. Weiki, már csak egy kérdésem maradt. Meg tudnád nevezni a három kedvenc lemezedet?

Weiki: Ó, a végére hagytad a legnehezebb kérdést...!:) Nem, egyszerűen lehetetlen erre válaszolnom, hiszen több mint 6000 CD-m van és 25511 dalom az iTunesról. Zenerajongó vagyok, lehetetlen három kedvenc albumot kiemelnem, de nagy valószí­nűséggel valamelyik Beatles, illetve Deep Purple lemezt és egy Led Zeppelin korongot mondanék. Óriási Beatles rajongó vagyok, imádom Őket.

HRM: Köszönöm szépen az interjút, találkozunk a koncerten!

Weiki: Én köszönöm.

MMarton88

Fotók: www.helloween.org


Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 11661 olvasás

27 hozzászólás ""Nagyon fontos, hogy megtaláld a zenében az üzenetet": Interjú Michael Weikath-tal"

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

1. En szemely szerint imadom ezt

Beküldő: helloween. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 09:49.

En szemely szerint imadom ezt a manust. Meg mindig jo kis notakat tud irni. Marcus Grosskopf notait meg lehet, hogy jobban kellene eroltetniuk, mivel aki ilyen notat tud irni, mint a World of fantasy, annak meg lehetnek a tarsolyaban egy-ket slager. Szamomra ez a csucs az uj Helloween albumon!!!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. Nott a tiszteletem iranta,

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 10:27.

Nott a tiszteletem iranta, eddig olyan pokhendinek tunt, aki cigizik koncerten :) Grapow zeneileg nagyobb kedvenc, de ez egy nagyon jo interju.
Ki hitte volna h ilyen nyitott. Egyre inkabb beigazaolodik h a vezeto zeneszek attol vezetok h mernek nyitni az uj fele. Blind Guardianek SOADot hallgatnak, Weiki meg nem veti meg a modern Muse-t es Soilworkot sem. Ezert vannak meeg mindig a vialg tetejen

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

3. Mondjuk nekem a Gambling

Beküldő: Levike. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 10:37.

Mondjuk nekem a Gambling iszonyat módon bejött, azzal nagyon nagyot dobtak, ki sem néztem volna már belőlük.
Az új lemez elsőre laposnak tűnt ahhoz képest, de 3-4 hallgatás után érik a dolog, nem lett gyenge ez sem.
A jegyeket meg már megvettem, nem akartam úgy járni, mint a Lynch Mobbal.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Bossy képe

4. Nagy pillanat lenne, ha

Beküldő: Bossy. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 11:40.

Nagy pillanat lenne, ha egyszer egy szí­npadon állna újra a két Michael, Kai és Markus.
Ha ez bekövetkezne, és én nem is lennék ott, remélem legalább egy videókamera kéznél lesz :-)
Sajnos én egyszerűen képtelen vagyok kibékülni Andi orgánumával, de sok sikert kí­vánok a csapatnak, minden ezt megelőző és még előttük álló sikert megérdemelnek.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

5. Nekem bejön Andi orgánuma, a

Beküldő: Levike. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 11:46.

Nekem bejön Andi orgánuma, a Gamma Ray -os turnén ráadásul remek formában is volt.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

6. a Helloween még mindig ennek

Beküldő: Kalapacsroland. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 11:53.

a Helloween még mindig ennek a stilusnak az alapcsapata a Gamma Rayel eggyütt. Nagyon jó az új lemez de az előzőek is.
Az új lemez egyfajta visszakanyarodás a régi Helloweenhez és ez nekem nagyon bejön. Eggyértek az előttem szólóval hogy jobban kellene erőltetni Marcus dalait nekem is azok jönnek be legjobban meg a Weiki dalai. Minden tiszteletem Sashae meg Andie de azért Weiki és Marcus Kai Hansennel eggyütt oroszlészt vállaltak a stilus alapitásában.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Marcelinho képe

7. Weikath nekem is egyre

Beküldő: Marcelinho. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 17:11.

Weikath nekem is egyre szimpatikusabb. Ami a szólólemezt illeti, el nem tudnám képzelni milyen zenét í­rna rá, mikor ő igazán a Helloween-stí­lust érzi, és a Pink Bubbles-Chameleon duót kivéve nem szokott kalandozni semerre. Ezért leszek kí­váncsi a Scheepers-lemezre, mert nem tudom, miben lehet más, mint a Primal Fear.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

8. Azért van neki elkalandozása.

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 21:18.

Azért van neki elkalandozása. Nothing to Say a Rabbit lemezen. Meg amúgy is, szerintem lenne mihez nyúljon, ha épp nem power metalo kedve lenne. Egy hard rock szólólemezt pl el tudnék képzelni tőle. De azért nem baj, h nem ezen töri a fejét

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

9. buazzeg...Markus miota az I

Beküldő: dragonforce. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 23:14.

buazzeg...Markus miota az I want Out dal szerzoje???????????na olvasok tovabb hatha meg kiderul szamomra egy ket titok

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

10. na,sokkal okosabb nem

Beküldő: dragonforce. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 23:25.

na,sokkal okosabb nem lettem:)2x lattam a helloween/gamma ray -t egyutt a turnen, kuuurva jo volt.viszont en Veiki helyett gyorsan visszacsabitanam Kisket es csinalnek egy zsiir lemezt.ezt az Unarmed-et asse tudom hova tegyem, meghallgatni se voltam kepes. a Chameleon egy jo lemez, mas mint a tobbi de nagyon jo dalok vannak ott.( i believe, giants, vagy a tuti hatalmas Longing.)nem baj amilyen olyan en imadom. a helloween 1985 es 2003 kozott mukodott nalam utana nevet csereltek Hellocream-re, onnantol annyira nem erdekel mit csinalnak.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

11. ha jol emlekszem valamerre

Beküldő: dragonforce. Beküldés időpontja: 2010, november 9 - 23:27.

ha jol emlekszem valamerre megvan egy olyan dal amit Veiki enekel, a How many tears.szerintem kurva jol eloadja, tettszik sokkal jobban enekel mint a Deris muki.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

12. Szerintem a banda erdekes

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 06:51.

Szerintem a banda erdekes korszaka 85-91 es 94-2010 koze teheto. A Chameleon egy eroltetett probalkozas, csupa lagymatag dallal. A stilussal ninsc baj, a kivitelezessel meg nagyon sok. Az a lemez pofaraeses

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
MailMan képe

13. Lehet, hogy a Chameleont

Beküldő: MailMan. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 11:09.

Lehet, hogy a Chameleont kellett volna szólólemezként kiadnia.

Számomra a Pink Bubbles a banda mélypontja. Förtelem.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

14. Azon van a Chance ami egymaga

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 11:23.

Azon van a Chance ami egymaga jobb mint a kameleonos lemez :)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

15. Én a mai napig nem értem a

Beküldő: Mike. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 12:18.

Én a mai napig nem értem a Pink Bubbles...-t szapulókat.. Oké, a Keeperek után valóban visszaesés, de hogy förtelem lenne? Miért is? Szvsz több rajta a kiváló szám, mint a középszerű, gyenge talán csak az I'm Doin' Fine, Crazy Man, de a többi...! Mankind - 10/10, Someone's Crying - 9,5/10, The Chance - 9/10, Your Turn - 9/10, Goin' Home - 8,5/10, Kids Of The C. - 8,5/10 és í­gy tovább. Szerintem. Nekem a Masterrel van egy szinten, ott is van legalább ennyi töltelékdal (Why?, Perfect G., Take Me Home például). A The Time pedig közel 10/10, ha a hangzás nem lenne olyan töketlen. :-)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
sharpe képe

16. Hát a Chameleon valóban gáz

Beküldő: sharpe. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 12:48.

Hát a Chameleon valóban gáz lett, de a Pink Bubblest sztem igazolta az idő (ellentétben bármelyik Derises albummal).

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

17. Perfect nem toltelek, hanem

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 13:15.

Perfect nem toltelek, hanem abszolut slager :) Master es Time 9/10 lemezek, Keeperek 10/10, Pink az 7-7,5/10 es Chameleon meg 5/10. Ezeket emlitettuk, a tobbire most nem terek ki

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

18. amilyen olyan a Pink meg a

Beküldő: dragonforce. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 14:22.

amilyen olyan a Pink meg a Chameleon Kiske hatalmasat enekel (majdnem minden dalban) Andirol ezt nem tudom elmondani..majdnem fel oktavval lejebb nyomja az Eagle fly freet...

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

19. Andi és Kiske teljesen más

Beküldő: Levike. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 15:08.

Andi és Kiske teljesen más hang, más karakter.
Andi egy jókedvű bohóc, ez átjön az énekén is.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
MailMan képe

20. Számomra a Pink Bubbles egy

Beküldő: MailMan. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 17:05.

Számomra a Pink Bubbles egy vicc, sajnos nem a jó fajtából. Egyik dalt se tudom komolyan venni rajta, zeneileg is nagy a visszaesés a Keeperekhez képest, hát még más téren...

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
MailMan képe

21. És még annyit - kár, hogy

Beküldő: MailMan. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 17:06.

És még annyit - kár, hogy nincs már szerkesztés -, hogy jóval többre tartom nála a Derises lemezeket, ahogy Derist is Kiskénél.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

22. Az egyik kedvenc Helloween

Beküldő: MMarton88. Beküldés időpontja: 2010, november 10 - 18:08.

Az egyik kedvenc Helloween dalom a First Time. De a Windmill, vagy a When The Sinner is király. Nekem a Masteren nincs töltelék, minden nóta bitang erős. A Gamblingen több volt a "jellegtelenebb" dal.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

23. Kb mindennel egyetértek. :)

Beküldő: szabigege. Beküldés időpontja: 2010, november 11 - 01:05.

Kb mindennel egyetértek. :)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

24. A First Time zseniális nóta!

Beküldő: szabigege. Beküldés időpontja: 2010, november 11 - 01:10.

A First Time zseniális nóta! \m/

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

25. Ha az zsenialis, akkor a

Beküldő: Equinox. Beküldés időpontja: 2010, november 11 - 06:47.

Ha az zsenialis, akkor a Helloween futoszalagon gyartotta elotte az uberzsenialitast. Jo nota egy harmatos lemezen, ennyi

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

26. nekem nem újdonság weiki,

Beküldő: fehérfarkas. Beküldés időpontja: 2010, november 14 - 02:53.

nekem nem újdonság weiki, mivel több cikket is olvastam tőle, és pár videóinterjút is láttam;
a zenekaron belüli feszültségeket pedig mindig 3 erős, de eltérő egyéniség közti konfliktusnak tartottam, amihez nekem csak annyi közöm van, hogy emiatt majdnem megszűnt a kedvenc zenekarom 1994-ben

az új lemez nagyon jó lett, nem ér fel a time/better/dark szentháromsághoz, de soxori meghallgatás után ért be a lemez, amikor már apró nüanszokat is észre lehetett venni :)

a pink vs chameleon vitához annyit, hogy nekem mindkét lemez tetszik, a chamelonhoz 10 év kellett mire beérett nálam;
a pink egy jó kis heavy metal lemez (inkább heavy mint power/speed) csak sajnos nagyon gyengus a hangzása (dögösebb hangzással sokkal nagyobb sikere lehetett volna - van egy 1992-es koncert dvd-m, és azon nagyon erőteljesen és dögösen szólalnak meg a számok); ráadásul a pink-en van a 2 nagy kedvencem: a someone's crying és a mankind :)
a chameleon pedig a korát megelőző igazi művészi lemez, csak éppen nem metal - és hát abban az időben az európai power/speed isteneitől visszatérő lemezként egy metál nélküli lemezt kapni maga volt a sokk, de azóta mársikerült megemészteni (a tökfejek már itt használták a nagyzenekar és rockzenekar keresztezését, 4 évvel a rhapsody első lemeze, és therion theli lemeze előtt) :)

a kiske vs deris vitához meg csak annyit:
kiske technikailag az egyik legjobb énekes;
deris viszont az érzelmek terén sokkal változatosabb: a gonosztól a lí­rai ártatlanig; a brutáltól a nyálasig; az epikustól a komolytalan vidámig;
ráadásul deris nélkül ma már nem lenne helloween - ha 94-ben nem lép be deris, akkor a zenekar ott feladta volna; í­gy meg elkészí­tették a time/better/dark szentháromságot + a legacy lemezen az ocassion avenuet + a gamblin lemezt meg a mostanit :)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

27. Mindenben egyetértek a

Beküldő: The_Sentinel. Beküldés időpontja: 2010, november 14 - 09:31.

Mindenben egyetértek a Tisztelt Előttem Szólóval. Most már Deris a Helloween énekese, ez van, ezt el kéne végre fogadnia mindenkinek í­gy bő másfél évtized után. Ettől még szurkolok Kiskének is - ha az Unisonic-kal folytatni tudja a Place Vendome lemezek szí­nvonalát és világát, akkor én már elégedett leszek. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, h a hangjában rejlő érzelmek és szí­nek jobban át is jönnek egy ilyen lazább zenei közegben, mint a speed metalban.)

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.