Címlap
  • Kezdőlap
  • Koncertek
    • Koncertajánló
    • Beszámolók
  • Lemezkritikák
    • Külföld
    • Magyar
    • DVD
    • Első Hallásra (A hónap lemeze)
    • Kedvenc lemezeim
    • Maradványérték
    • Egypercesek
    • Évtizedelő
    • Névtizedelő
    • HRM TOP 100
    • Top 25s
    • 1 lemez/ 2 kritika
  • Ráadás
    • Interjúk
    • Életmű
    • Médiafigyelő
    • Kultuszkóp
    • Írások
    • "Mi vagyunk a..."
    • Vallató
  • Linkek
  • Impresszum
    • Hard Rock Magazin
      • Hard Rock Magazin Találkozók
    • Szerkesztők
      • Adamwarlock
      • Bigfoot
      • Tomka
      • TAZ
      • Csemény
    • Munkatársak
      • Mike
      • TT
      • CsiGabiGa
      • Edeneye
      • Pálinkás András
      • baumann
      • karpatisz
    • Médiaajánlat
    • Kapcsolat
    • Adatkezelési szabályzat

Belépés

  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó

Keresés

Friss lemezkritikák:

The Dark Element: Songs The Night Sings

Marillion: With Friends From The Orchestra

Lindemann: F & M

Peter Kovary & The Royal Rebels: Fly Forever

Eclipse: Paradigm

Az elmúlt időszak érdekesebb í­rásai:

#49: Ringo Starr, Mike Zito, Ten Years After, Grateful Dead, Keith Jarrett


Pörög a zene, pörögnek a képek, pörög a színpad: Tankcsapda – Veszprém Aréna, 2019. 11. 22.


Varázslat 12 húrra, 2 művészre és 1300 nézőre: Tommy Emmanuel, Ripoff Raskolnikov – Barba Negra, 2019. 11. 10.


Kis csapat, nagy bajusszal: Mustasch, Motorjesus, Dynamite – Dürer Kert, 2019. 11. 17.


„Nem nehéz kifejezni magad gitárral”: Interjú Vinnie Moore-ral

Hozzászólások

  • Orden Ogan – A Grave Diggerrel karöltve jönnek (4)
  • Aerosmith – Júliusban a Puskás Ferenc Stadionban ünnepelnek Steven Tylerék (x) (11)
  • Deep Purple – Kész az új album, jövőre a Blue Öyster Culttal turnéznak (1)
  • Kid Rock – Új lemezt készít (2)
  • Helloween – Jövőre a Budapest Arénába jönnek (26)
  • Psychotic Waltz – Februárban jelenik meg a régóta várt ötödik nagylemez (3)
  • Female Metal Voices Tour – 12 női-frontos zenekar lép fel egy estén a Dürer Kertben vasárnap (3)
  • Heathen – Januárban érkezik a ’The Evolution Of Chaos’ évfordulós változata (1)
  • Demons & Wizards – Nyilvánossá tették végre az új album részleteit (1)
  • Arena – Új albummal és jubileumi turnéval jönnek Budapestre (2)

Navigáció

  • Hírolvasó

Ki van itt?

Jelenleg 2 felhasználó és 51 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • promises
  • dressed to kill

Szerkesztők és munkatársak aktuális kedvencei (TOP 5)

TAZ

- The Ferrymen: No Matter How Hard We Fall (dal)
- Allen / Lande: The Battle
- Pretty Maids: Serpentine (dal)
- Voyager: Brightstar (dal)
- Lacuna Coil: Black Anima

CsiGabiGa

- Michael Schenker Fest: Resurrection
- Michael Schenker Fest: Revelation
- Myrath: Shehili
- Judas Priest: Firepower
- U.D.O.: Steelfactory

karpatisz

- At Night I Fly: Mirror Maze
- Sons Of Apollo: Goodbye Divinity (dal)
- Flying Colors: Third Degree
- The Dark Element: Songs The Night Sings
- Slipknot: We Are Not Your Kind

Bigfoot

- Steve Hackett: Genesis Revisited Band & Orchestra Live
- Deep Purple: Live In Rome 2013
- Marillion: With Friends From the Orchestra
- Ten Years After: Naturally Live
- Mike Zito & Friends: Rock 'n' Roll A Tribute To Chuck Berry

Dzsó

- Opeth: In Cauda Venenum
- Stereophonics: Kind
- Flying Colors: Third Degree
- Ringo Starr: What's My Name

- Chris Rea: One Fine Day

Losonczi Péter

- Mayhem: Daemon
- Ray Alder: What the Water Wants
- Endseeker: The Harvest
- Eclipse: Paradigm
- Isole - Dystopia

Pálinkás András

- Iggy Pop: Free
- Tool: Fear Inoculum
- Depeche Mode: 101 live
- Metallica: Helping hands...Live & Acoustic At The Masonic
- White Ward: Love Exchange Failure (Dal)

Wardrum

- Hugh Laurie: Let Them Talk
- Hugh Laurie: Didn't it Rain
- Heilung: Futha
- Periphery: IV Hail Stan
- Steven Wilson: Hand.Cannot.Erase.

rune

- KoЯn: The Nothing
- Borknagar: True North
- Leprous: The Congregation
- Opeth: In Cauda Venenum
- Lacuna Coil: Black Anima  

Lacc

- Leprous: Pitfalls
- Opeth: In Cauda Venenum
- Tool: Fear Inoculum
- Flying Colors: Third Degree
- Nick Cave: Ghosteen

Mike

- Atlantean Kodex: The Course Of Empire
- Concilium: No Sanctuary (EP)
- The Offering: Home
- Crypt Sermon: Key Of Solomon (dal)
- Borknagar: True North

pokkornel

- Nick Cave & The Bad Seeds: Ghosteen
- Merzbow,Keiji Haino, Balázs Pándi: Become The Discovered, Not The Discoverer
- William Duvall: One Alone
- Android: Édentől Keletre
- Krokofant, Ståle Storløkken, Ingebrigt Håker Flaten: Q

 

Új felhasználók

  • csefeco
  • Liverpool71
  • rakkatakka
  • Feri
  • Shazeen

Metalindex

Címlap

Eluveitie: Everything Remains As It Never Was

MMarton88, 2010, március 1 - 12:42
Borí­tó: 

Megjelenés: 
2010
Kiadó: 
Nuclear Blast
Weblap: 
http://www.eluveitie.ch
Stí­lus: 
"A folk metal új hulláma"
Származás: 
Svájc
Zenészek: 

Chrigel Glanzmann - vocals, mandola, whistles, pipes, gaita, acoustic guitar, bodhrán
Meri Tadic - violin, vocals
Merlin Sutter - drums
Siméon Koch - lead guitar
Ivo Henzi - rhythm guitar
Anna Murphy - hurdy gurdy, vocals
Kay Brem - bass guitar
Päde Kistler - bagpipes, whistles

Dalcí­mek: 

1. Otherworld
2. Everything Remains (As It Never Was)
3. Thousandfold
4. Nil
5. The Essence Of Ashes
6. Isara
7. Kingdom Come Undone
8. Quoth The Raven
9. (do)minion
10. Setlon
11. Sempiternal Embers
12. Lugdunon
13. The Liminal Passage

Értékelés: 

2008-ban hallottam először az Eluveitieról. A Nuclear Blast úgy nyomta a számomra tök ismeretlen bandát, mintha legalább az elmúlt 10 év legkiemelkedőbb csapata lenne, arról nem is beszélve, hogy beszervezte őket az akkori Paganfest túrára, ahol nem épp baráti körülmények közt ismerkedtem meg a svájciakkal. Teljesen elborzadtam tőlük. "Hörgős death metalos katymasz, undorí­tó..." A lehengerlő szí­npadi teljesí­tmény ellenére is unszimpatikusak voltak, nem is akartam hallani róluk többet. Még azon a nyáron többször is belebotlottam vagy a zenéjükbe, vagy magukba zenészekbe, ám véleményemben gyökeres változás csak ősszel következett be, amikor otthon, nyugodt körülmények közt megnéztem az Inis Mona klipjét. Kapartam is az államat a padlóról rendesen! Annak ellenére, hogy alapvetően irtózom szinte mindentől, amiben hörögnek, a népi hangszerek olyan dallamokat voltak képesek belevinni a brutális zúzdába (a PeCsában ezeket sajnos nemigen lehetett hallani). hogy nem voltam képes kiverni a fejemből a nótát. Innen már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy egy éve, a Kreator előtt, már az első sorban üvöltsem a dalszövegeket Glanzmannékkal.

A svájciak rohamléptekkel törnek felfelé. Hiába járnak még csak a harmadik lemeznél, iszonyatosan erősek az eddigi munkáik, a szí­npadi teljesí­tményük nem kevésbé, a rajongótáboruk pedig valami félelmetes módon nő. Mások ők, mint a többi folk csapat. Népzenéjük valóban a nép zenéje, benne van az Alpok, illetve a kelták régmúlt embereinek minden fájdalma, életének minden nehézsége. Sokan szeretnek muzsikájukba népi elemeket belevinni. Vannak, akik az ivászatot, a vigadalmat éneklik meg (Korpiklaani), mások dicső küzdelmek lelkesí­tő himnuszairól szeretnek szólni (Ensiferum), de tudjuk jól, hogy mindez csak illúzió. A háború sosem örömteli, jó emberek halnak meg értelmetlenül, a vigadozás mögött pedig ott van a bánat, a keserűség, amit el akarunk vele nyomni, a problémák, amiket feledni szeretnénk, amik elől menekülni próbálunk. Ezek azok a dolgok, amelyekről már nem szól a folk bandák nagy részénél a fáma, mégis az élet szerves részei. Nem is feledkeznek meg róluk az ifjú helvétek, talán épp emiatt hitelesek, a zenéjük pedig sokkal érettebb, komolyabb, mint a szí­ntér többi csapatáé.

Persze amit hallunk, az alapvetően kemény, vad, agresszí­v. Brutális őrjöngés elsőre, mely a göteborgi death metal hagyatékából táplálkozik. Tagadhatatlan a párhuzam az In Flamessel, illetve társaikkal, hisz stí­lus és megszólalás tekintetében ezen csapatok nyomdokain jár az Eluveitie. Mégis, aki nyitott, s a kezdeti "zajon" túl tud lépni, az képes meghallani azt, ami az agresszió mögött van, azt, ami táplálja a vadságot. Mí­g a svéd halálhullám esetében a brutalitás a dühből eredt, itt a fájdalom, vagy az elkeseredettség áll a háttérben. A nyolc zenész közül négyen kizárólag népi hangszerekkel dolgoznak (szintis bohóckodás szóba sem jöhet!), s bizony, a dallamokért itt a tekerőlant, a hegedű, illetve a dudák, sí­pok felelnek. Minden más csak sallang, csak körí­tés, mely, noha igen erőteljes, és intenzí­v végeredményt ad, nem tudják elvenni a figyelmet a lényegről.

Arról az érzelmi mélységről, arról a dallam- és hangulatvilágról, amely magával ragadja a hallgatókat, s amely egészen kiemelkedővé teszi a dalokat. Tavaly jelent meg a brigád akusztikus lemeze, mely eléggé megosztotta a rajongókat. Sokan nem tudtak mit kezdeni a teljesen metaltalaní­tott végeredménnyel, én mégis imádtam, s úgy érzem, hogy az Everything Remains nem más, mint a Slania, illetve az Evocation sajátos keveréke. Nyilvánvalóan előbbi képviseli a zenei irányvonalat, ugyanakkor az a rendkí­vül markáns, érzelemdús dallamvilág, ami egészen varázslatossá tette az Arcane Dominiont, nem veszett ki a zenéből. Azok a gyönyörűen fájdalmas melódiák ugyanúgy fontos elemét képezik a zenének, s ugyanúgy elvarázsolják az embert, mint tették a tavalyi korongon. Egy kicsit kevésbé direkt az Everything Remains, mint a 2008-as lemez, ugyanakkor sokkal mélyebb is. Kevesebb a sláger, több a "varázslat", az érzés.

Három részre tagolódik a lemez, melyeket egy-egy akusztikus, instrumentális dal választ el egymástól. Az indí­tás egy epikus, már-már filmzenés, ám suttogással kí­sért intro, melyből vadállatként robban be a cí­madó - a Primordial Breath kistestvéreként is tekinthetünk rá. Az album "nagy slágere" a Thousandfold. Érzésem szerint az Inis Mona szintjét nem sikerült vele megütni, ám bombabiztos helye lesz a koncertprogramban, talán a legdirektebb tétel, remek. További kiemelkedő pillanat a szigorával uralkodó Kingdom Come Undone, a kedvencem mégis a következő Quoth The Raven. Meri és Anna hangja ebben a dalban kapja a legtöbb teret a lemezen, tény, hogy ez a legdallamosabb szerzemény, a közepén hallható fájdalmas üvöltés, pedig tökéletesen kifejezi azt, amiről valójában szól is az Eluveitie. Érdemes még megemlí­teni a záró Lugdunont, mely egy szokatlanul optimista végkicsengést ad a hallottaknak, hangulatát tekintve magasztosabb, illetve felemelőbb, mint az elődök, azt hiszem, hogy ilyen egy tökéletes zárás.

Összegzés: 

Az Eluveitie egészen különleges folk metal csapat, a szí­ntér talán legérettebb, legkomolyabb bandája, az Everything Remains pedig nagyszerű folytatása eddigi munkáiknak. Ha nem csí­ped a göteborgi death metalt, akkor is érdemes megpróbálkozni a lemezzel, sokkal többről szól ez, mint aminek elsőre hangzik. Ha érdekel a népzene, és a brutális metal keveredése a naiv kocsmadalokon, illetve a fölösleges háborúkon túl, vagy ha csak szimplán szeretnél valami fájdalmasan gyönyörűt hallani, mindenképp adj egy esélyt ennek az anyagnak.

Dátum: 
2010. március 1
Pontszám: 
8
Szerző: 
mmarton88
10
Értékelés: Nincs Átlag: 10 (1 vote)

Oszd meg barátaiddal és ismerőseiddel:
  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
  • 3806 olvasás

2 hozzászólás "Eluveitie: Everything Remains As It Never Was"

1. Eluveitie

Beküldő: isslac. Beküldés időpontja: 2010, március 29 - 17:12.

Én egyszerűen imádom mind a 4 albumot :)) Fergeteges, amiket alkottak, és az új album is a kedvenceim egyikévé vált! Az Eluveitie csak tör felfelé, és bizony ilyen jó zenével érthető is!
Számomra az album 10/10!

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

2. Nekem a Slania után

Beküldő: Metal. Beküldés időpontja: 2010, március 1 - 15:47.

Nekem a Slania után csalódás.Elmennek mellettem a témák,kevés az emlékezetes rész.10/7 pont.

  • A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges

Livesound:

Concerto:

Hammer Concerts:

Koncertajánló:

Az oldalon található cikkek és képek a Hard Rock Magazin kizárólagos tulajdonát képezik, azok máshol való közzététele csak a szerkesztők előzetes engedélyével lehetséges!
Fervens Drupal theme by Leow Kah Thong. Designed by Design Disease and brought to you by Smashing Magazine.